A Kacsatöpi receptje

Demény a kötsög a vizslablogger és celEb valamikor a jövőben elveszíti a Kacsatöpi receptjét, ezért időutazásra kényszerül, hogy napjainkban megtalálja azt (Erről szól a Demény most én ugatok című könyve). Az, hogy egy új technika kipróbálása mekkora bátorságot és önfeláldozást követel egy kutyától, azt leglátványosabban Lajka története mutatja.

A töpi, aminek a receptét aarchiválni kellett volna
A töpi (sajnos kacsa töpi képet nem találtam)
A kép forrása:Wikipédia

Minden tiszteletünk a bátor, önfeláldozó Deményé, aki teljes lelkesedéssel igázza le a csirkefejeket, éppen ezért nézzük át, mit lehetett volna tenni, hogy a Kacsatöpi receptje ne vesszen el, és ne keljen ilyen veszélyes. és bizonytalan vállalkozásba fogni.

Mi okozta a problémát?

A töpirecept csak egy példányban létezett, ami könnyen elvész, megsérül, megsemmisül.

Mi a megoldás?

A megoldást a történelem mutatja. Csak olyan adatok maradnak meg nagy valószínűséggel, ami sok példányban létezett.

Ha egy információt meg akarunk őrizni az első, amit tisztázni kell:

  • Mennyi ideig szeretnénk megőrizni?
  • Milyen események azok, amelyek után az információnak elérhetőnek kell maradnia.

 

Nézzük a szélsőséges eseteket

Egy bevásárlólista akár egy cetlire egy példányban is készülhet, hiszen bármikor újra előállítható, illetve az információ rövid időn belül (a bevásárlás megtörténtével) elavul

Ha valamit szeretnénk a távoli utókornak megőrizni (mint a Kacsatöpi receptje, egy atomhulladék tároló dokumentációi), a tapasztalatok szerint a leghatékonyabb, ha több példányban köbe véssük, hiszen ilyen felíratok maradtak meg a legnagyobb valószínűséggel az ókorból.

A két szélsőség között most nézzük a mindennapi gyakorlatot.

Egy régi szöveg
Az 1948-as 12 pont. A nyelvezete és írásképe szokatlan, de érthető
A kép forrása Wikipédia

A gyakorlatban a megőrzendő adatok papíron illetve elektronikus formában keletkeznek. A papír alapú dokumentumokat le lehet fűzni, és irattárban tárolni, azonban hosszú távú tárolás esetén érdemes odafigyelni a papír minőségére, illetve a nyomtatás módjára, mivel egyes nyomtatótípusoknak az írásképe eltérő módon öregszik.

Egyes lézernyomtatók festéke pár év eltettével elkezd leperegni a pírról, a tintasugaras nyomtatás az idő előrehaladtával fakul, illetve diffundál (elmosódik).

Mivel ezek a hatások erősen függenek, a nyomtatótól, a papírtól és a tárolás körülményeitől is, az archívumot érdemes pár évenként ellenőrizni, hogy az íráskép mennyit romlott, nem kell-e másolatot készíteni a dokumentumról, vagy egyéb állagvédelmi intézkedést tenni. A tervezésnél azonban figyelembe kell venni, hogy maga az ellenőrzés is okozhat kárt a dokumentumban (leeshet, elszakadhat)

Az elektronikusan tárolt adatok még több törődést és odafigyelést igényelnek, hiszen az írás csak lassan változik, azonban az elektronikus adattárolás módszerei igen gyorsan. Az 1980-as években az otthoni adattárolás alapeszköze a magnókazetta volt. Manapság kazettás magnót, illetve arról az adatot visszaolvasni képes eszközt sem egyszerű találni (nekünk azért egy Pimo-nk még van). 8” , 5,25”, 3,5”-os floppy olvasása sem egyszerű, pedig a 90-es és 2000-es években általánosan elterjedtek voltak. A rövid pályafutást befutott MO, LS-120, illetve a sokféle kazettás adattárolólóról nem is beszélve.

Az adatformátumok változásairól nem is beszélve, hiszen a CHIWRITER, wordstar, lotus1-2-3, Quattro pro, VisiCalc és sok egyéb program szűnt meg, és a dokumentum formátumát a mai programok nem, vagy csak korlátozottan olvassák. Nem feltétlenül kell megszűnt programokra gondolni, nemrégiben egy Excel 2 (jó régi) formátumú táblázat beolvasása az aktuális Excelbe komoly fejtörést okozott… (azért megoldottuk)

Elavult adathordozók
Floppy lemezek
A kép forrása Wikipédia

A hosszú bevezetés után bizony le kell vonni a következtetést, hogy az elektronikusan tárolt adatokat a fizikai romláson túl, az avulás is fenyegeti, ez ellen csak az adatok rendszeres ellenőrzésével, és korszerűbb formátumba, illetve adathordozóra való másolásával tudunk védekezni.

Ha ezeket megtesszük, akkor az érzékeny papír és elektronikus adatain is biztonságban lehetnek, akár nemzedékeken keresztül.

Mit lehetett volna tenni a Kacsatöpi recepttel?

Mivel a gazdád irodalomtanár, valószínűleg szereti a könyveket, ha a receptet minden könyv belső borítójára felírja valószínűleg igen sokáig megőrizhető lett volna, különösen, ha minden frissen vásárolt példányba is beleírja.

Ha a bejárati ajtón a névtábla alá behajtogatod egy cédulán, várhatóan a következő költözésig megmarad.

Ha a Doktornénihez, Pótgazdihoz, Nagyihoz is leteszel egy példányt, szinte semmi olyan esemény nem történhet, hogy az összes példány egyszerre elvesszen. Ennek feltétele, hogy amennyiben kiderül, hogy egy példány elveszett, megsérült, azonnal pótolod.