A kereső

A Google és a DuckDuckGo kereső használata 2

Ebben a rézben az előző rézben tárgyalt lehetőségeket bővítjük tovább.

A lehetőségek sokrétűsége miatt itt a keresési direktíva nevét emeljük ki, majd a használatát mutatjuk be példákon.

 site

Ha kíváncsiak vagyunk mit ír a index.hu  Pipás Pistáról a keresés így néz ki:

site:index.hu Pipás Pista

Természetesen a többi lehetőéggel együtt használható:

site:index.hu "Pipás Pista" -tanyawestern

Illetve a keresés eredményéből ki is zárhatunk webhelyeket, a szokásos „-” jellel:

-site:index.hu "Pipás Pista"

A keresési kifejezés pozíciója

Keresés a címben (title)
A címben való keresés bizonyos esetekben szélsőségesen hatékony lehet

További szűkítési lehetőség, hogy azt adjuk meg, hogy a dokumentum mely részében található az adott kifejezés.
Például a címben szerepel:

allintitle: "Pipás Pista"

Vagy a cikk szövegében:

allintext:  "Pipás Pista" -tanyawestern

A cikk webcímében (URL-jében) :

allinurl:  "Pipás Pista"

related

A hasonló (related) keresés
Egy példa a hasonló (related) keresésre

A related keresési direktívával az adott weblaphoz hasonlóakat kereshetünk. A hasonlóságokat természetesen automata határozza meg, ezért a „hasonlóság” néha fura.

related:www.itkommando.hu

Kapcsolódó cikkek

 

Az Interneten található információk hitelességéről

cenzuraAz 1990-es évek második felében, amikor az Internet Magyarországon terjedni kezdett (az idősebbek talán még emlékeznek a betárcsázós modemek örömeire), érdekes  beszélgetések alakultak ki arról, hogy milyen hatása lesz ennek a szólásszabadságra .

Azóta az Internet szinte minden irodába és otthonba beköltözött, sőt már utazás közben is elterjedt az internethasználata. Az on-line magazinok szinte teljesen átvették a nyomtatott sajtó helyét (bár az Index.hu sokkal kevésbé alkalmas ablakpucolásra, mint annak idején a Népszabadság volt).

Az Interneten bárki indíthat blogot, vásárolhat tárhelyet és tetszőleges portált üzemeltethet, ahol akármilyen tartalmat szolgáltathat, mindenféle ellenőrzés nélkül.

Az üzleti szférában mozgó (hirdetésekből, reklámcikkekből élő) weboldalaknak az elsődleges feladata a maximális profit érdekében a hirdetők kiszolgálása, ezért egyik ilyen oldalon sem jelenhet meg olyan tartalom, amely bármely aktuális vagy potenciális hirdető érdekeit vagy jó ízlését sérti, illetve a megjelent információk valóságtartalma általában nem szempont, csak az, hogy az olvasókat érdekelje.

Amennyiben valaki saját maga finanszíroz egy oldalt (ami jelentősen olcsóbb, mintha papír alapú kiadvánnyal tenné ugyanezt), akkor a finanszírozó személy vagy szervezet igényeit kell kiszolgálnia Például: Ha Cyrano de Bergerac finanszírozna egy oldalt, ott nem jelenhetne meg, hogy az orra nagy („Magamat kigúnyolom ha kell…”)

Az adományokból fenntartott közösségi oldalak esetén gyakran megfigyelhető, hogy az elérendő célt alárendelik annak, hogy a tartalom ne legyen jogilag támadható (a legszebb példa a Wikipédia), vagy az, hogy mindent alárendelnek az adakozók igényeinek (cuki-muki kutya-macska oldalak)

Az internetes tartalmak megítélésénél mindig tegyük fel magunknak azt a kérdést: „Ki fizeti a zenekart?” Ha erre nem tudunk egyértelműen válaszolni, akkor nehéz megítélni a tartalom helyességét.

Miért fontos egy oldal hitelességének a megítélése?

Az interneten szinte ingyen (már akár évi 4 000 Ft) bárki létrehozhat egy weboldalt, és a neki tetsző tartalmakat publikálhatja rajta.

Egy nemrégiben történt eset jól mutatja annak veszélyét, hogy bárki létrehozhat tetszőleges tartalmakat:

Egy (azóta megszűnt) vicces álhíreket terjesztő oldalon megjelent, hogy Magyarországon ismét bevezetik a sorkatonai szolgálatot.  Hiába volt az oldalon több helyen jelezve, hogy az ott megjelent hírek álhírek, csak a szerkesztők fantáziájában léteznek, a hírt a vezető hírszolgáltatók átvették, a politikusok reagáltak rá, mire valaki elolvasta az eredeti oldalon, hogy az egész csak egy vicc…

Ez egy mókás eset, amely megmutatja, hogy még azok is, akik a hírekből élnek, elkövethetik azt a hibát, hogy a forrásaik  ellenőrzését nem, vagy csak felületesen végzik el (vagy veszik figyelembe), így sok olyan információ tényként kerül tálalásra, amely nem igaz.

Az egyes gyártó vagy forgalmazó cégek által kezelt oldalak is állíthatnak be tényként feltételezéseket vagy nyilvánvaló butaságokat, ilyenek az elektromos áram  vagy üzemanyag fogyasztást csökkentő készülékeket ígérő, esetleg a placebó hatáson alapuló „gyógyszereket” kínáló oldalak. Ha  csak a pénztárcánkat teszik könnyebbé akkor még jól jártunk. Azonban a hamis gyógyszerek az egészségünket is tönkretehetik…

Hasonló cikkek

 

Lehallgatták a telefonokat

A reklámokról

A kéretlen reklámok minden felhasználó és rendszer üzemeltető életét megkeserítik.

A kéretlen reklámok az informatikában alapvetően két csoportra oszthatóak:

Kéretlen levelek

Weboldalon megjelenő kéretlen reklám

A kéretlen levelek ellen SPAM filterrel lehet védekezni. Több levelezési szolgáltató ajánl havi pár száz forintért ilyen szolgáltatást. A weboldalakon megjelenő reklámok blokkolása már érdekesebb kérdéseket vet fel.

A kéretlen reklámok a weboldal használatát gyakran megnehezítik, például mert a reklámablak a tartalom előtt van, és takarja azt, vagy a szöveg közé elhelyezett vibráló, villogó animációk elterelik az ember figyelmét az őt érdeklő szövegről (mivel az emberi szem a mozgásra érzékenyebb, mint a statikus dolgokra).

A reklámok blokkolása azonban felveti azt a kérdést, hogy az oldal üzemeltetője miből fog megélni, ha a reklámokat senki sem nézi. Fizetőssé teszi az oldalt? A szövegbe, tartalomba csomagol reklámot (erre is látunk példát)?

A kéretlen reklámokat a böngészőben viszonylag hatékonyan lehet blokkolni Firefox alatt az AdBlockPlius kiegészítővel amely Opera alatt is elérhető, míg Crome alatt az AdBlock az egyik legnépszerűbb megoldás.

Ha azt gondoljuk, hogy csak mi kaphatunk kéretlen tartalmakat, íme egy kis ízelítő, amikor a bankok kapnak váratlanul verses műsort:

Kapcsolódó cikk

Vírusirtó programok

A weblapokról. A weblap felépítéséről

A weblapok felépítése és adattartalma egymással szorosan összetartozik.

Főoldal

Az első amivel a látogató találkozik a nyitólap (főoldal, main page). Ennek a megoldására két alapvető elképzelés terjedt el.

Intro

A főoldal nem csatlakozik szorosan a weboldal tartalmához, csak egy esztétikus borító. Ezt gyakran egy szép animációval, teljes képernyős logóval oldják meg.

Vezérlőpult

A főoldal a legfontosabb adatokat tartalmazza, valamint menüket a webhely fontosabb oldalakhoz.

A kettő közötti választást az oldal tartalma és a design határozza meg. Amennyiben a feladat az információk átadása a vezérlőpult típusú nyitóoldal a megfelelő.

Ha a weboldal inkább művészi jellegű akkor az intro jellegű nyitóoldal jó kedvcsináló lehet.

A menürendszernek átláthatónak, logikusnak kell lenni, a menürendszer vezeti a kezét a látogatónak. Úgy kell a menürendszert megtervezni, hogy akkor is segítsen a látoogatónak eligazodni, ha nem a főoldalon keresztül jut el a webhelyre (például Google keresés, más weblapon talált link).

Kapcsolódó oldalak

A weblapokról. A domain nevekről

Az előző részben áttekintettük a weblapkészítés legfontosabb kérdéseit.

A célközönség meghatározása a legfontosabb, ez meghatározza az oldal nyelvét, nyelvezetét, valamint megjelenését. Ahhoz, hogy a weboldalt www.cegnev.hu formában elérhessék a domain nevet be kell jegyezni. A megfelelő domain name(k) kiválasztása igen fontos, hiszen ez az egyik kulcsa annak, hogy elérjék a weboldalakat.A domain nevek kiválasztása

Szempontok, amit, mindenkinek a saját igényei szerint kell bővítenie:

  • könnyen megjegyezhető
  • utal az oldal tartalmára (cégnév, szolgáltatásnév, márkanév)
  • rövid
  • idegen nyelven se legyen kétes értelmű (például a Futó utcai Cégek Köre számára sem ajánljuk a fuck.hu bejegyzését), hacsak a cél nem a polgárpukkasztás.
  • ne legyen könnyen összetévesztető más hasonló tartalmú oldalakkal

A domain név végződése (.hu .com .eu) kiválasztása

Itt is a célközönség megválasztása határozza meg a választást.

Ha csak magyar ügyfeleket szeretnénk elérni, akkor nem vitás, hogy a .hu domaint kell előnyben részesíteni. Ha a több európai, vagy európán kívüli  országban élő ügyfelet szeretnénk kiszolgálni,  a .eu, illetve .com illetve a nemzeti domaineket is szükséges lehet használni.

A .com .eu végződésű domain neveket esetleg érdemes lehet azért befoglalni, hogy más ne használhassa arra, hogy a mi cégünket lejárassa.

Szabad-e a kiválasztott név?

Ha kiválasztottuk a nevet ellenőrizni kell, hogy még szabad-e az adott név. Ezt az Internetszolgáltatók Tanácsának weboldalán érdemes megtenni.

Ha a kiválasztott név, szabad, akkor meg lehet indítani a bejegyzést.

Ha már foglalt, akkor érdemes újragondolni:

  • Használjunk .hu helyett .eu-t vagy .com-ot
  • Találunk teljesen új nevet
  • valahogy kiegészítjük (cegnev.hu helyett cegnevkft.hu)

 „Typo” használata

Érdemes lehet egy nagy forgalmú oldal címének elgépelt változatát (is) bejegyezni (például origo.hu helyett roigo.hu), hogy az „eltévedt vándorokat begyűjtsük”. Ebben az esetben figyelembe kell venni, a szerzői és szomszédos valamint a védjegyoltalmi előírásokat.

Kapcsolódó oldalak

A weblapokról

Milyen egy jó weboldal?

Természetesen erre mindenkinek saját válasz kell adnia, de van néhány általánosan érvényes szempont.

A tervezéskor célszerű használni a „net Nagy Testvérének” a Google-nak az eszközeit.

A tervezés elején el kell dönteni:

  • Kiket akarunk elérni?
  • Mit akarunk magunkról elmondani?
  • Mennyi pénzt szánunk rá?

A „Mennyit szánunk rá?” kérdés nem véletlenül került az utolsó helyre. Ha az első két kérdésre jó választ tudunk adni, ezzel pontos célcsoportot meghatározni, akkor jelentősen csökkenthetőek az előállítás költségei.

Az internethasználati szokások az elmúlt néhány évben a mobil eszközök használata felé mozdult el, illetve a megjelenítők (monitorok, kijelzők) képaránya és felbontása is egyre változatosabb, ezért az új oldalak tervezésekor ezek lehetőségeit és korlátait is figyelembe kel venni.

A mobil eszközök előnyei

  • SOS keresések
  • Hely adatok
  • Azonnali kapcsolati lehetőség (telefonhívás, Skype) egy mozdulattal
  • Sokkal célzottabban tudjuk az ügyfelet elérni
  • A helyadatai segítségével az ajánlatokat testre szabhatjuk

A mobil eszközök hátrányai:

  • kis méret (3″-10″ az asztali gépek 17″-22″ méretéhez képest)
  • Nehezebb szövegbevitel

A kijelzők és monitorok felbontása és képaránya nagyon tág határok között változik, ezért nehéz olyan oldalt készíteni, amely mindegyiken megfelelően jelenik meg.

Erre a szakemberek három alapvető technikát dolgoztak ki (A megnevezésükre nem találtam frappáns magyarítást):

Fluid design

Talán a legegyszerűbb megoldás. Az oldal összes elemének szélessége %-ban van megadva, így bármely szélességű kijelzőn azonos arányokkal jelenik meg az oldal.

Hátránya, hogy keskeny kijelzőn a szöveg elaprózódhat, egy sorba 1-2 szó kerül, ami az olvasást megnehezíti, illetve a széles kijelzőn nem feltétlenül telik meg adattartalommal.

Használata elsősorban akkor praktikus, ha a megcélzott képernyőfelbontások csak kisebb szórást mutatnak , például az adott oldalt csak asztali gépen való megtekintésre tervezzük.

Flexible design

A weboldalt minden fontosabb eszköznek megfelelően ellátjuk sablonnal, és a megfelelőt használjuk az adott eszközön.

Ez adja minden célzott eszközön a legjobb eredményt, azonban a befektetett munka is ezzel arányos.

Responsive design

responsive design
A responsive design egy lehetséges megvalósítása

A weboldalt mezőkre osztjuk, és a képernyő (böngészőablak) szélességének megfelelően rakjuk egymás mellé, vagy alá.

Láthatóan mindhárom alaptechnikának megvannak a maga előnyei és hátrányai, azonban a gyakorlat ezt még tovább bonyolíthatja, amikor az alaptechnikákat ötvözzük.

A megfelelő kialakítás a tervezés folyamatának része, egyik módszer sem ad általános megoldást, de megfelelően használva, általánosan használható weblapot lehet létrehozni.

Kapcsolódó oldalak