Ha táblázatkezelésről van szó, legtöbbünknek elsőként az Excel jut eszébe, holott messze nem az az egyetlen eszköz.
A LibreOffice/OpenOffice Calc egy hasonlóan jól használható eszköz.
A Quattro Pro az egyik legkorábbi táblázatkezelő, amelyet eredetileg a Borland1 fejlesztett ki, manapság a WordPerfect suite részeként .
A Lotus 1-2-3 az IBM DOS alapú táblázatkezelője volt, amelyet kiadtak Windows, OS/2 és Mac OS platformra is. Ma már csak történelmi jelentősége van.
A Gnumeric egy szabadon használható táblázatkezelő, elsősorban Linux/Unix rendszerekre, bár létezik Windows verzió is
Ez a kis áttekintés is mutatja, hogy a táblázatkezeléshez nem az Excel az egyetlen járható út.
Az, hogy mikor használunk táblázatkezelőt illetve táblázatkezelőt és esetleg adatbázis-kezelőt, azt mindig az adott feladat alapján mindenki maga dönti el. A Word és az Open/LibreOffice Write is tartalmaz alapvető táblázatkezelési lehetőségeket, azonban általában célszerűbb a táblázatokat táblázatkezelőben elkészíteni, és szükség esetén a dokumentumba beilleszteni.
A táblázatkezelőnek akkor vannak előnyei egy egyszerű szövegszerkesztőhöz képest, ha a a táblázatba írt adatok között műveleteket is végzünk, vagy grafikont esetleg kimutatást készítünk belőlük.
A kimutatásokhoz minden programban impozáns mennyiségű függvény áll rendelkezésre, az egyszerű négy alapművelettől az összetett statisztikai, naptári, pénzügyi és rengeteg egyéb kategóriáig.
Természetesen, ha arra van szükségünk, akár átlagot vagy mediant (esetleg bármi mást) is számíthatunk. Ha a beviteli sáv melletti = jelre kattintunk, majd az Fx ikonra, a függvény varázslóhoz jutunk (a GNUmeric esetén). Ez felajánlja az ismert függvényeket (mint említettük, ezek száma nem kicsi), amelyeket akár egymásba is ágyazhatunk, vagy műveleteket végezhetünk velük.
Ezeknek a függvényeknek a segítségével a meglévő adatokból tetszőleges számításokat végezhetünk. Ez már csak azért sem túlzás, mert (definíció szerint) minden számítás visszavezethető a 4 alapműveletre.
Kapcsolódó cikkek
- A Borland elsősorban a Pascal fejlesztőkörnyezetéről ismert, amely a Free Pascal-t ihlette.[↩]