A TOR hálózat nem garantálja az átküldött adatok bizalmasságát vagy valódiságát, hiszen az exit node-k (kilépő csomópontok) akár közbeékelődéses (man in the middle) támadással eltéríthetik a rajtuk keresztül folyó forgalmat, az F-secure 2007-es vizsgálata azt  mutatta, hogy volt aki élt is ezzel a lehetőséggel (a cikk magyar nyelvű összefoglalója).
2013-ban a hírek szerint az FBI a Firefox böngésző hibáját kihasználva, a TOR rendszerét megkerülve azonosított egy pedofil tartalmak terjesztésével vádolt személyt.

A fentiek alapján a TOR nem biztonságos?

A kérdés az, hogyan értelmezzük a biztonságot, illetve mit teszünk érte.

A TOR nem véd semmilyen rosszindulatú támadás ellen, mint ahogy az „egyszerű internet” sem. Annyit vállal csupán, hogy elrejt a kíváncsi szemek elöl.

Mit kell tennem, hogy valóban elrejtsen?

Használd ki az operációs rendszered adta lehetőségeket:

Használd ki a böngésződ lehetőségeit:

Gondolkozz logikusan:

Így végigolvasva, az intézkedések egy része (*-al jelöltem) a mindennapi használathoz is szükséges, a másik része – különösen a scriptek kikapcsolása – komoly korlátozást jelent, cserébe többé-kevésbé biztosak lehetünk benne, hogy nem derül ki, hogy mit néztünk az interneten.

Természetesen programhibák voltak, vannak és lesznek. Ezeket a bűnözők és a hatóságok ki fogják használni, azonban ezek a kompromisszumok jelentős névtelenséget biztosítanak.

Eretnek gondolatok és a tanulság

A titkosszolgálatok nem mindig mondják meg az információik valós forrását. Elképzelhető, hogy ebben az esetben is a valós nyomozási események (és besúgók) fedezése a cél. A tanulságok levonására azonban alkalmas:

Kapcsolódó cikkek