A BPI-R1 router mind teljesítményében, mind árában bőven a pár ezer forintér kapható routerek felett áll. Próbáljuk meg kihasználni a plusz teljesítményt. A változatosság kedvéért használjuk a BPi-R1 készüléket a rendeltetetésének megfelelően, routernek. Természetesen, ha ennyit költöttünk rá, akkor ne egyszerű alapfeladatokat tegyünk rá, hanem egy otthoni/kisirodai mindenest csináljunk belőle.

A BPi-R1 alaplap
A BPi-R1 alaplap. A fekete leragasztás felület szerelt alkatrészeket takar, ha leszedjük, a HDD rövidzárlatot okozhat

A csomag kibontása után egy alaplapot, tápegységet és lapra szerelt („IKEA-ás”) dobozt találunk az asztalon. A dobozt összeszereljük (ezt a CRM szervert leíró cikkünkben már átvettük).

Operációs rendszernek OpenWRT-t választottunk. Ez egy routerek részére beállított részben előre konfigurált linuxnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy hasomló eredményeket érhetünk el a különböző linuxok használatával, azonban a konfiguráció azoknál egyszerűbb. Az OpenWRT már rendelkezik beállított grafikus felülettel stb.

A most aktuális (3-as) OpenWRT-t innen töltöttük le, majd a többször ismertetett módon az SD kártyára másoltuk:

dd if=openwrt-sunxi-BPI_R1-sdcard-vfat-ext4-2015-5-9.img of=/dev/mmcblk0

Ahol

openwrt-sunxi-BPI_R1-sdcard-vfat-ext4-2015-5-9.img a letöltött image

/dev/mmcblk0 az SD kártya

Jó pár másodperc múlva valami ilyesmit ír ki:

368640+0 beolvasott rekord
368640+0 kiírt rekord
188743680 bájt (189 MB) másolva, 261,064 mp, 723 kB/s

Az ext4 partíció átméretezése
A jelölt ext4 partíciót fogjuk átméretezni.

Mielőtt továbblépnénk, indítsuk el a gparted programot, és a második partíció méretét a választott SD kártyának megfelelően méretezzük át. Oda kell figyelni, hogy a kártyán két partíció van. Egy FAT (ehhez nem nyúlunk), és egy ext4.

Gparted kép
Mivel a partíció kezdetének pozícióját nem változtathatjuk meg, ezért a középső mezőbe a maximálisnál eggyel kisebb értéket adunk meg

Természetesen a szabad helyen új partíciót is létrehozhattunk volna (akkor az adatoknak saját partíciója lenne).

A  készülékbe a kártyát berakva simán felbootol. Az IP címe alapértelmezés szerint 192.168.1.1  Jelentkezzünk be a root/admin felhasználónév/jelszó párossal egy böngészőből.

A system/software menüpontban az a Download and install package: boxba beírjuk: luci-i18n-base-hu, majd az OK gomb megnyomásával a menürendszert magyarítjuk. (Egyes csomagok külön magyarítást fognak igényelni.)

Telepítsük a squid proxyt. Download and install package: boxba beírjuk:  squid

Tegyünk fel egy sambát is: samba36-server

Ehhez létezik magyar nyelvű kezelőfelület is: luci-i18n-samba-hu

Az „egyszerűség kedvéért” a rendszer/hálózati megosztások alatt lesz elérhető. Itt jól áttekinthető képernyő segít a beállításokban.

Ezzel az alapvetően szükséges telepítéseket megtettük.

Állítsuk be az alapvető dolgokat a rendszer/rendszer menüpontban.

Ezt az állapot/folyamatok menüpontban tehetjük meg:
Gépnév: A router neve. Tetszőleges FQDN (lehet .priv végű is)
Időzóna: Europe/Budapest (Ha már itt vagyunk)

A rendszer alaposabb vizsgálata kimutatja, hogy a squid proxy telepítéséhez még függőségeket kell telepíteni, azonban a squid ez után sem működik megfelelően.

Ha a cél elsősorban a tartalomszűrés, akkor az image tartalmaz előre telepített privoxy-t, ami reklám és rosszindulatú oldalak szűrésére megfelel.

A tapasztalatok alapján az OpenWRT használatát erre a célra nem találtuk megfelelőnek. A tapasztalt hibákat a gyártónak (OpenWRT) jeleztük. Egyelőre le kell vonni a tanulságot, hogy minden anyagból nem lehet várat építeni.

A Bananian linux alkalmasabbnak bizonyult, de ez már egy másik cikk témája…

Kapcsolódó cikkek