A DreamLab önkéntes projekt képernyője

Itt a karácsony (2015 Decemberében készült a cikk), az ajándékok a jótékonykodás ideje.

A DreamLab önkéntes projekt képernyője
A DreamLab mobilos appja mutatja, hogy eddig mennyi ideig állt a kutatás rendelkezésére, hányan vesznek részt éppen a projektben és hányszor gyorsabban halad a kutatás, mint önkéntesek nélkül

A jótékonykodás nem feltétlenül kerül pénzbe. Lehet ingyen is fontos dolgokat támogatni, egy vagy több shared computing (elosztott számítási módszerek) módszereket használó projektet támogatásával. Ezeknek az a lényege, hogy önkéntesek által felajánlott „felesleges” számítási teljesítményeket használva állítanak össze egy szuperszámítógépet és ennek segítségével végeznek nagy számításigényű feladatokat. Annak ellenére, hogy az egyes egységek számítási teljesítménye nagyon kicsi, a teljes rendszer teljesítménye nagyon nagy is lehet, ha elegen csatlakoznak egy-egy ilyen projekthez.

Mire használják?

Sokan idegenkednek az ilyen dolgoktól, mondván, hogy honnan tudjam, hogy nem fegyver fejlesztésre használják a felajánlott erőforrásokat.

Sajnos csak bemondásra tudjuk ellenőrizni, hogy mire használják az erőforrásainkat. Azonban ha fegyver fejlesztésekre használják esetleg akkor is jó szolgálatot teszünk, hiszen ezekkel a számításokkal nukleáris robbantásokat helyettesítenek, tehát nagyon komoly környezetszennyezést lehet megelőzni.

Az egyik nagy mobilszolgáltató által támogatott DreamLab mobil app a rákkutatást segíti. Akkor fut, ha a készülék teljesen fel van töltve és még töltőn van, tehát amikor valószínűleg nem igazán használjuk. Beállítható, hogy a feladatra mennyi mobil és menni WiFi adatforgalmat szánunk. Mi mobil adatforgalomra 0-át állítottunk be, csak WiFi adatforgalmat engedélyeztünk.

Ezzel megelőztük. hogy a program a WiFi adatforgalmunkat elhasználja, bár szigorú limiteket is lehet állítani, ha úgy látszik, hogy a hónap végén még marad pár MB adatforgalom, azt is a projekt rendelkezésére lehet bocsájtani, így például a program autóban töltés közben is tud működni. Ilyenkor akár a navigációval együtt is futhat, ha a töltő bírja árammal, akkor a tapasztalataink szerint (Nexus 4 és Nexus 5 készüléken tesztelve) nem okoz fennakadást. A teszthez a más cikkben már említett Vaze és Egérút alkalmazásokat használtuk.

Igazán sok visszajelzést nem kapunk arról, hogy a mobil készülékünkön futó program pontosan mit csinál, csak örülhetünk annak, hogy milyen hosszú időn keresztül bocsájtottuk a felesleges számítási kapacitásunkat a rákkutatók rendelkezésére.

Természetesen, ha valaki más témát szeretne támogatni, van több alternatíva is (csak mazsolázunk):

A SZTAKI több kutatást támogat (sajnos az oldal nagyrészt angol nyelvű)

SETI@home a NASA  projektje az idegen értelmes életformákat kereső projektje

asteroids@home a földet veszélyeztető űrbéli szikladarabok keresésében segít

vagy mindenki maga válogathat például a Distributed.net vagy a bonic oldalán a szimpatikus projektek között.

Ezek a közösségi projektek. ha sokan csatlakoznak, elképesztően hatékonyak tudnak lenni. Gondoljunk a két talán legismertebb közösségi projektre:

A Linux egy teljes értékű Unixhoz hasomló operációs rendszer.

A Wikipédia talán a világ legnagyobb lexikona (Az angol nyelvű változat több, mint 5 millió szócikket tartalmaz, a magyar több, mint 370 000-et)

Természetesen arra is bátorítunk mindenkit, hogy a Wikipédián egészítsen ki egy-két szócikket, esetleg hozzon létre újakat. Itt a legfontosabb, hogy az információk forrását a cikk végén meg kell nevezni.

A Wikipédia szerkesztés a középiskolásoknak és egyetemistáknak azért is erősen ajánlott, mert sok elvárás hasonlít a szakdolgozatoknál és egyéb publikációknál elvárthoz.