{"id":1998,"date":"2013-11-25T12:23:47","date_gmt":"2013-11-25T11:23:47","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=1998"},"modified":"2022-02-23T15:23:55","modified_gmt":"2022-02-23T14:23:55","slug":"raid","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/a_halozat_szolgalataban\/tanulmanyok\/raid\/","title":{"rendered":"RAID"},"content":{"rendered":"<p>A RAID egy angol nyelv\u0171 r\u00f6vid\u00edt\u00e9s, amelynek k\u00e9t felold\u00e1sa is van: Redundant Array of Independent Disks (redund\u00e1ns t\u00f6mb f\u00fcggetlen lemezekb\u0151l) vagy Redundant Array of Inexpensive Disks (redund\u00e1ns t\u00f6mb olcs\u00f3 lemezekb\u0151l).<\/p>\n<p>A r\u00f6vid defin\u00edci\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, hogy t\u00f6bb lemezt logikai t\u00f6mbbe fogunk \u00f6ssze hardver- vagy szoftvereszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s azokat egy logikai egys\u00e9gk\u00e9nt kezelj\u00fck.<\/p>\n<p>A szok\u00e1sos, gyakrabban haszn\u00e1lt RAID megold\u00e1sok:<\/p>\n<h3>RAID 0<\/h3>\n<p><a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:RAID_0.svg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"  alignright\" src=\"http:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/9\/9b\/RAID_0.svg\" alt=\"RAID 0 cs\u00edkozott (sztipe) t\u00f6mb\" width=\"156\" height=\"240\"><\/a><\/p>\n<p>Nem tartalmaz biztons\u00e1gi szolg\u00e1ltat\u00e1sokat, azonban gyorsabb adat\u00e1tviteli sebess\u00e9get tesz lehet\u0151v\u00e9. A felhaszn\u00e1lt lemezek teljes kapacit\u00e1s\u00e1t az adatok t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lja fel. A RAID 0 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kett\u0151 vagy t\u00f6bb lemezre van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n<p>A rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9se a lehet\u0151 legegyszer\u0171bb: Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 adatblokkokat az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 lemezekre \u00edrjuk, \u00edgy az adatok \u00edr\u00e1sa \u00e9s olvas\u00e1sa jelent\u0151sen gyorsabb lehet, mintha egy lemezt haszn\u00e1ln\u00e1nk, valamint a haszn\u00e1lt lemezek \u00f6sszes t\u00e1rol\u00f3kapacit\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151 adatmennyis\u00e9get haszn\u00e1lhatunk.<\/p>\n<h3>RAID 1<\/h3>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignright\" src=\"http:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b7\/RAID_1.svg\" alt=\"RAID 1 t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt (mirror) t\u00f6mb \" width=\"156\" height=\"240\"><\/p>\n<p>Szint\u00e9n legal\u00e1bb k\u00e9t lemezb\u0151l kialak\u00edthat\u00f3 t\u00f6mbfajta. Enn\u00e9l a megold\u00e1sn\u00e1l minden adatot minden lemezre fel\u00edrunk. Ebben az esetben egy lemez t\u00e1rol\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 adatot lehet t\u00e1rolni. Az adatok eg\u00e9szen addig el\u00e9rhet\u0151ek, am\u00edg legal\u00e1bb egy lemez \u00fczemk\u00e9pes. \u00cdr\u00e1si sebess\u00e9ge nagyj\u00e1b\u00f3l a leglassabb lemez \u00edr\u00e1si sebess\u00e9g\u00e9nek felel meg, olvas\u00e1si sebess\u00e9ge pedig az azonos lemezsz\u00e1m\u00fa RAID 0 sebess\u00e9g\u00e9hez hasonl\u00f3. Gyakran haszn\u00e1ljak kisirodai szerverekben \u00e9s NAS-okban kedvelt megold\u00e1s, mert kev\u00e9s (2) lemez haszn\u00e1lat\u00e1val jelent\u0151s biztons\u00e1got szolg\u00e1ltat.<\/p>\n<h3>RAID 3<\/h3>\n<p>Legal\u00e1bb 3 lemezb\u0151l kialak\u00edthat\u00f3 t\u00f6mb. Ha n darab lemezb\u0151l \u00e1ll a t\u00f6mb, akkor n-1 lemezt a RAID 0 szab\u00e1lyai szerint haszn\u00e1lunk, az n.-en pedig az adatok kiz\u00e1r\u00f3 vagy (XOR) m\u0171velettel el\u0151\u00e1ll\u00edtott ellen\u0151rz\u0151 \u00f6sszeg\u00e9t. A rendszer egy lemez kies\u00e9s\u00e9t adatveszt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl viseli el, mivel ha egy lemez kiesik, a t\u00f6bbi lemez tartalm\u00e1ra elv\u00e9gzett XOR m\u0171velettel az adatok helyre\u00e1ll\u00edthat\u00f3ak.<\/p>\n<h3>RAID 5<\/h3>\n<p><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:RAID_5.svg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignright\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/6\/64\/RAID_5.svg\" alt=\"RAID 5 biztons\u00e1gos RAID t\u00f6mb\" width=\"324\" height=\"240\"><\/a>Legal\u00e1bb 3 lemezb\u0151l fel\u00e9p\u00edthet\u0151 RAID t\u00edpus. Hasonl\u00f3 a RAID 3-hoz azzal az elt\u00e9r\u00e9ssel, hogy a parit\u00e1s nem egy meghajt\u00f3n van, hanem minden cs\u00edkhoz m\u00e1sik meghajt\u00f3n, \u00edgy a lemezek terhel\u00e9se, ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a t\u00f6mb teljes\u00edtm\u00e9nye egyenletesebb. A mell\u00e9kelt rajz egy n\u00e9gy lemezb\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00f6mb m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t magyar\u00e1zza el, azonban \u00e9rtelemszer\u0171 v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal tetsz\u0151leges sz\u00e1m\u00fa lemezre alkalmazhat\u00f3. A RAID 5-\u00f6t gyakran hot spare lemezzel haszn\u00e1lj\u00e1k, hogy egy lemez kies\u00e9se eset\u00e9n a lehet\u0151 leghamarabb helyre\u00e1lljon a rendszer konzisztenci\u00e1ja.<\/p>\n<h3>RAID 6<\/h3>\n<p>Nem szabv\u00e1nyos\u00edtott RAID t\u00edpus. \u00c1ltal\u00e1ban olyan RAID t\u00f6mb\u00f6t jel\u00f6l, amely k\u00e9t lemez kies\u00e9se eset\u00e9n is \u00fczemk\u00e9pes marad. Az ehhez tartoz\u00f3 matematika jelent\u0151sen \u00f6sszetettebb, mint a RAID 5 eset\u00e9n haszn\u00e1lt, ez\u00e9rt nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 vez\u00e9rl\u0151re van sz\u00fcks\u00e9g a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Haszn\u00e1lata abban az esetben indokolt, ha a hot spare (k\u00e9s\u0151bb lesz r\u00f3la sz\u00f3) lemezre val\u00f3 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s ideje alatt sem megengedhet\u0151, hogy a t\u00f6mb hibat\u0171r\u00e9se sz\u00fcneteljen. Ezt indokolhatja a diszkek magas sz\u00e1ma (p\u00e9ld\u00e1\u00fal 10 lemezb\u0151l fel\u00e9p\u00edtett RAID t\u00f6mb), a korl\u00e1tozott karbantart\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek (a meghib\u00e1sodott lemez azonnali cser\u00e9j\u00e9re nincs lehet\u0151s\u00e9g), vagy a fokozott \u00fczembiztons\u00e1gi ig\u00e9nyek.<\/p>\n<h3>\u00d6sszetett RAID t\u00f6mb\u00f6k<\/h3>\n<p>Bizonyos esetekben sz\u00fcks\u00e9g lehet olyan RAID t\u00f6mb\u00f6k haszn\u00e1lat\u00e1ra, amelyeknek a r\u00e9szei is RAID t\u00f6mb\u00f6k.<\/p>\n<h4>RAID 10 (RAID 1+0)<\/h4>\n<p>K\u00e9t RAID 1 (mirror) t\u00f6mb RAID 0 (stripe)-ba szervezve. Legal\u00e1bb 4, de mindenk\u00e9ppen p\u00e1ros sz\u00e1m\u00fa lemezb\u0151l fel\u00e9p\u00edthet\u0151 t\u00f6mb t\u00edpus. El\u0151nye, hogy gyorsan \u00edrhat\u00f3, \u00e9s nagyon gyorsan olvashat\u00f3, azonban csak a be\u00e9p\u00edtett lemezek kapacit\u00e1s\u00e1nak a fele haszn\u00e1lhat\u00f3. Az SQL szerverek kedvelt t\u00e1rol\u00f3 t\u00f6mbje. Egy lemez kies\u00e9s\u00e9t biztosan, teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9ssel elviseli, amennyiben elt\u00e9r\u0151 RAID 1 t\u00f6mb\u00f6ket \u00e9rint, k\u00e9t lemez kies\u00e9s\u00e9t is elviseli.<\/p>\n<h4>RAID 01 (RAID 0+1)<\/h4>\n<p>Hasonl\u00f3 a RAID 10 hez, azonban itt k\u00e9t RAID 0 t\u00f6mb ker\u00fcl t\u00fckr\u00f6z\u00e9sre, ez\u00e9rt a biztons\u00e1ga valamivel alacsonyabb.<\/p>\n<p>RAID 50 (RAID 5+0)<br>\nNagy teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s t\u00e1rol\u00f3kapacit\u00e1s ig\u00e9nyek eset\u00e9n haszn\u00e1lj\u00e1k, amikor valamilyen okb\u00f3l nem megoldhat\u00f3 (nem gazdas\u00e1gos) a megfelel\u0151 sz\u00e1m\u00fa lemez RAID 5-be szervez\u00e9se. K\u00e9t RAID 5 t\u00f6mb\u00f6t szerveznek RAID 0-ba. A teljes\u00edtm\u00e9nye valamivel rosszabb, mintha egy RAID 5 t\u00f6mb lenne, biztons\u00e1ga valamivel jobb, mivel, ha nem egy t\u00f6mb\u00f6t \u00e9rint, k\u00e9t lemez kies\u00e9s\u00e9t is elviseli.<\/p>\n<h3>Hot spare<\/h3>\n<p>Amennyiben az adott t\u00f6mbben sz\u00fcks\u00e9ges lemezmennyis\u00e9gn\u00e9l t\u00f6bbet \u00e9p\u00edt\u00fcnk be, a t\u00f6bbit hot spare (forg\u00f3 tartal\u00e9k) \u00fczemm\u00f3dban haszn\u00e1lhatjuk. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy hibat\u0171r\u0151 t\u00f6mbb\u0151l egy lemez kiesik, a vez\u00e9rl\u0151 az egyik tartal\u00e9k lemezre azonnal elkezdi az adatok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ezzel el\u00e9rhet\u0151, hogy az adatok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a t\u00f6mb biztons\u00e1ga helyre\u00e1ll a n\u00e9vleges szintre. A hib\u00e1s lemez cser\u00e9je ut\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban az akkor aktu\u00e1lis t\u00f6mb \u00fczemel tov\u00e1bb,\u00e9s a frissen betett lemez lesz a tartal\u00e9k.<\/p>\n<h3>A RAID t\u00f6mb megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga<\/h3>\n<p>A RAID t\u00f6mb\u00f6k mindig t\u00f6bb lemezb\u0151l \u00e1llnak, ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an az MTBF <sup><a href=\"#footnote_1_1998\" id=\"identifier_1_1998\" class=\"footnote-link footnote-identifier-link\" title=\"Mean time between failures Statisztikai jellemz\u0151 k&eacute;t meghib&aacute;sod&aacute;s k&ouml;z&ouml;tt eltelt &aacute;tlagos id\u0151\">1<\/a><\/sup> \u00e9rt\u00e9k\u00fck alacsonyabb, mint az egyes lemezek\u00e9, azonban a hibat\u0171r\u0151 t\u00f6mb\u00f6k eset\u00e9n az egylemezes meghib\u00e1sod\u00e1s nem okoz adatveszt\u00e9st, vagy a szerver sz\u00e1m\u00e1ra nem tervezett le\u00e1ll\u00e1st. Ha a RAID Hot-Swap lemezekb\u0151l \u00e1ll, akkor a meghib\u00e1sodott lemez \u00fczem k\u00f6zben cser\u00e9lhet\u0151, amennyiben nem, a meghib\u00e1sod\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a leghamarabb a szervert le kell \u00e1ll\u00edtani, \u00e9s a hib\u00e1s lemezt cser\u00e9lni.<\/p>\n<p>RAID 0 eset\u00e9n az \u00edr\u00e1si \u00e9s olvas\u00e1si sebess\u00e9g jelent\u0151sen nagyobb. mint sz\u00f3l\u00f3 lemez eset\u00e9n, azonban b\u00e1rmely lemez meghib\u00e1sod\u00e1sa a teljes adatmennyis\u00e9g elveszt\u00e9s\u00e9t jelenti, ami kihangs\u00falyozza a <a title=\"Ment\u00e9si (Backup) rend v\u00e1laszt\u00e1sa\" href=\"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/a_halozat_szolgalataban\/tanulmanyok\/mentesi-backup-rend-valasztasa\/\">ment\u00e9sek<\/a> fontoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n<p>A Youtube vide\u00f3nk a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l:<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"A RAID alapjai\" width=\"1230\" height=\"692\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/Tl054qlfGrk?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Kapcsol\u00f3d\u00f3 cikkek:<\/h2>\n\n\n\n<p><a href=\"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/milyen-teljesitmenyu-szamitogepre-van-szuksegem\/\" title=\"Milyen teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 szerverre van sz\u00fcks\u00e9gem?\">Milyen teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 szerverre van sz\u00fcks\u00e9gem?<\/a><\/p>\n\n\n\n<p><a href=\"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/a_halozat_szolgalataban\/tanulmanyok\/centralizalt-adattarolas\/\" title=\"centraliz\u00e1lt adatt\u00e1rol\u00e1s\">centraliz\u00e1lt adatt\u00e1rol\u00e1s<\/a><\/p>\n<ol class=\"footnotes\"><li id=\"footnote_1_1998\" class=\"footnote\">Mean time between failures Statisztikai jellemz\u0151 k\u00e9t meghib\u00e1sod\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt eltelt \u00e1tlagos id\u0151 <span class=\"footnote-back-link-wrapper\">[<a href=\"#identifier_1_1998\" class=\"footnote-link footnote-back-link\">&#8617;<\/a>]<\/span><\/li><\/ol>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A RAID egy angol nyelv\u0171 r\u00f6vid\u00edt\u00e9s, amelynek k\u00e9t felold\u00e1sa is van: Redundant Array of Independent Disks (redund\u00e1ns t\u00f6mb f\u00fcggetlen lemezekb\u0151l) vagy Redundant Array of Inexpensive Disks (redund\u00e1ns t\u00f6mb olcs\u00f3 lemezekb\u0151l).&hellip;<a href=\"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/a_halozat_szolgalataban\/tanulmanyok\/raid\/\" class=\"more-link\"><span class=\"more-button\">Tov\u00e1bb a r\u00e9szletekre<span class=\"screen-reader-text\">RAID<\/span><\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":995,"parent":397,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[14,9,16,15],"tags":[],"class_list":["post-1998","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-biztonsag","category-szerver","category-tanacsok","category-uzembiztonsag"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1998","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1998"}],"version-history":[{"count":15,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1998\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5823,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1998\/revisions\/5823"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/397"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/media\/995"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1998"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1998"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1998"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}