{"id":2404,"date":"2014-06-09T11:00:57","date_gmt":"2014-06-09T10:00:57","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=2404"},"modified":"2021-07-30T17:35:43","modified_gmt":"2021-07-30T16:35:43","slug":"eugene-goostman-sikeresen-csapta-be-a-birokat","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/eugene-goostman-sikeresen-csapta-be-a-birokat\/","title":{"rendered":"Eugene Goostman sikeresen csapta be a b\u00edr\u00f3kat"},"content":{"rendered":"

Eugene Goostman nem egy val\u00f3di ember. „\u0150” egy program, amelyet egy orosz \u00e9s egy ukr\u00e1n programoz\u00f3 hozott l\u00e9tre, \u00e9s sikeresen teljes\u00edtette a Royal Society in London Turing-tesztj\u00e9t. Sz\u0171k\u00edtett k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rrel m\u00e1r t\u00f6bb program teljes\u00edtette ezt a kih\u00edv\u00e1st, de ez volt az els\u0151, amely a hi\u00e1nyoss\u00e1gait sikeresen rejtette a megtel\u00edtett karakter \u00e9letkora m\u00f6g\u00e9.<\/p>\n

A Turing teszt<\/h3>\n
\"Turing-teszt
A C szem\u00e9lynek el kel d\u00f6ntenie, hogy a fal t\u00faloldal\u00e1n A vagy B a besz\u00e9lget\u0151 partnere \u00fagy, hogy k\u00e9rd\u00e9seket int\u00e9z hozz\u00e1, \u00e9s egyetlen kapcsolatuk a billenty\u0171zet \u00e9s a monitor
Forr\u00e1s:Wikip\u00e9dia <\/a><\/figcaption><\/figure>\n

A Turing-teszt \u00f6tlet\u00e9t Alan Turing vetette fel 1950-ben. A teszt mott\u00f3ja: Tudnak a g\u00e9pek gondolkodni? („Can machines think?”) A l\u00e9nyege, hogy billenty\u0171zet \u00e9s monitor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egy megfigyel\u0151 t\u00e1rsalog (chatel) egy \u00e1ltala nem l\u00e1tott partnerrel. Az a feladata, hogy eld\u00f6ntse, hogy a partner val\u00f3s szem\u00e9ly vagy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p.<\/p>\n

Egyszer\u0171s\u00edtett Turing tesztnek szokt\u00e1k tekinteni a weboldalakon elterjedten haszn\u00e1lt CAPTCHA-t, amikor egy girbegurba bet\u0171halmazt kell elolvasni \u00e9s be\u00edrni a megfelel\u0151 mez\u0151be.<\/p>\n

A teszt a mesters\u00e9ges intelligencia egy vet\u00fclet\u00e9t, a kommunik\u00e1ci\u00f3t vizsg\u00e1lja, \u00e9s a probl\u00e9mamegold\u00e1st \u00e9s egy\u00e9b szempontokat csak a kommunik\u00e1ci\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt vesz figyelembe. Term\u00e9szetesen a teszten ember is elbukhat, hiszen, ha valami\u00e9rt nem hajland\u00f3 vagy k\u00e9pes a megfelel\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3ra (t\u00fal fiatal, \u00f6reg, beteg, k\u00e9pzetlen, ellen\u00e9rdekelt…) a teszt eredm\u00e9nye megt\u00e9veszt\u0151 lehet.<\/p>\n

Ebben az esetben a k\u00e9t programoz\u00f3 a j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 programon k\u00edv\u00fcl a human engineering m\u00f3dszer\u00e9t is haszn\u00e1lta azzal, hogy azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy\u00a0 Eugene Goostman 13 \u00e9ves \u00e9s Ukrajn\u00e1ban \u00e9l. Az \u00e9letkorral \u00e9s a teszt sz\u00ednhely\u00e9t\u0151l t\u00e1voli lakhellyel sikeresen fedt\u00e9k el a program hi\u00e1nyoss\u00e1gait.<\/p>\n

A tesztki\u00edr\u00e1s szerint a megfigyel\u0151k 30 %-\u00e1t kell megt\u00e9veszteni, a programoz\u00f3knak siker\u00fclt 33%-os eredm\u00e9nyt el\u00e9rni, ugyanez a program 2012-ben 29%-os eredm\u00e9nyt \u00e9rt el.<\/p>\n

Nem nagy b\u00e1tors\u00e1g kijelenteni, hogy a mesters\u00e9ges intelligencia kutat\u00e1sa ezzel az eredm\u00e9nnyel \u00faj szintre l\u00e9pett.<\/p>\n

FRISS\u00cdT\u00c9S:<\/p>\n

Ez a teszt r\u00e9szben informatikai, de legal\u00e1bb annyira nyelv\u00e9szeti, hiszen ha\u00a0 egy nyelvk\u00f6nyvet \u00e9s egy sz\u00f3t\u00e1rt vesz\u00fcnk k\u00e9zbe, a nyelv megtanul\u00e1s\u00e1hoz ez sz\u00fcks\u00e9ges, de k\u00f6zel sem el\u00e9gs\u00e9ges, egy ilyen teszthez a nyelv sokkal pontosabb, \u00e1rnyaltabb le\u00edr\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n

Hogy mennyire neh\u00e9z egy nyelvet megtanulni (le\u00edrni) azt Brachfeld Siegfried sz\u00e1ma gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en mutatja. Aki tanult m\u00e1r idegen nyelvet pontosan tudja, hogy az itt elhangz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k mennyire pontosak.
\n