{"id":2459,"date":"2014-07-07T12:51:12","date_gmt":"2014-07-07T11:51:12","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=2459"},"modified":"2021-07-12T06:15:28","modified_gmt":"2021-07-12T05:15:28","slug":"a-kriptografia-tortenete-2","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/a_halozat_szolgalataban\/tanulmanyok\/a-kriptografia-tortenete-2\/","title":{"rendered":"A kriptogr\u00e1fia t\u00f6rt\u00e9nete 2"},"content":{"rendered":"
\"Hebern<\/a>
A Hebern-f\u00e9le berendez\u00e9s
A k\u00e9p forr\u00e1sa: Wikimedia commons<\/a>\u00a0<\/figcaption><\/figure>\n

El\u0151z\u0151 cikk\u00fcnkben<\/a> a k\u00e9zi titkos\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerekr\u0151l \u00edrtunk p\u00e1r sz\u00f3t. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a k\u00e9zi titkos\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sokat felv\u00e1ltott\u00e1k az elektromechanikus megold\u00e1sok, amellyel sokkal gyorsabban lehetett a titkos\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges m\u0171veleteket elv\u00e9gezni.<\/p>\n

Hebern-f\u00e9le titkos\u00edt\u00f3 berendez\u00e9s<\/h2>\n

Az egyik els\u0151 elterjedt ilyen szerkezet a Hebern-f\u00e9le titkos\u00edt\u00f3 berendez\u00e9s volt, amely egy billenty\u0171zetb\u0151l egy elektromos \u00edr\u00f3g\u00e9pb\u0151l, valamint a titkos\u00edt\u00f3 t\u00e1rcs\u00e1b\u00f3l \u00e1llt. Mag\u00e1t a titkos\u00edt\u00e1st a t\u00e1rcsa v\u00e9gezte, amelyen a huzaloz\u00e1s minden bet\u0171nek egy m\u00e1sikat feletetett meg, \u00e9s amit egy mechanika minden bet\u0171 le\u00fct\u00e9se ut\u00e1n a megadott m\u00e9rt\u00e9kben elford\u00edtott. Ha egy billenty\u0171t a kezel\u0151 le\u00fct\u00f6tt, az elektromos jel \u00e1thaladt a t\u00e1rcs\u00e1n, \u00e9s az elektromos \u00edr\u00f3g\u00e9p a k\u00f3dolt bet\u0171t \u00fct\u00f6tte a pap\u00edrra, valamint a t\u00e1rcsa elfordult.<\/p>\n

Ez a m\u00f3dszer egy t\u00e1rcsa eset\u00e9n m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zadban is ismert Vigen\u00e8re k\u00f3dol\u00e1s<\/a>t hajtotta v\u00e9gre, amelyet statisztikai m\u00f3dszerekkel m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta fel tudtak t\u00f6rni, azonban a k\u00f3dol\u00e1st \u00e9s a dek\u00f3dol\u00e1st a k\u00e9zi megold\u00e1sn\u00e1l \u00f6sszehasonl\u00edthatatlanul gyorsabban lehetett elv\u00e9gezni, \u00e9s a m\u00f3dszer r\u00f6vid \u00fczenetekre megfelel\u0151 biztons\u00e1got ny\u00fajtott.<\/p>\n

T\u00f6bbt\u00e1rcs\u00e1s kivitel eset\u00e9n a lehets\u00e9ges kezdeti be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sz\u00e1ma jelent\u0151sen megemelkedett, azonban az 1920-as \u00e9vekben m\u00e1r l\u00e9teztek elektromechanikus megold\u00e1sok a t\u00f6bbt\u00e1rcs\u00e1s Hebern g\u00e9pek k\u00f3dj\u00e1nak felt\u00f6r\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt a tenger\u00e9szet \u00e9s a hadsereg nem rendszeres\u00edtette.<\/p>\n

\"Enigma<\/a>
K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kivitel\u0171 Enigma k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kek
A k\u00e9p forr\u00e1sa: Wikimedia commons<\/a>\u00a0<\/figcaption><\/figure>\n

Enigma<\/h2>\n

Tal\u00e1n a legismertebb elektromechanikus titkos\u00edt\u00f3 berendez\u00e9s a n\u00e9met Enigma volt, amit Arthur Scherbius fejlesztett ki az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s 1918-ban szabadalmaztatott. A maga kor\u00e1ban annyira el\u0151remutat\u00f3 konstrukci\u00f3 volt, hogy m\u00e9g a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n is haszn\u00e1lt\u00e1k a tov\u00e1bbfejlesztett verzi\u00f3it.<\/p>\n

Az Enigma k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k sokban hasonl\u00edt a Hebern-f\u00e9le titkos\u00edt\u00f3 berendez\u00e9sre, azonban ann\u00e1l kifinomultabb szerkezet\u0171. A maga kor\u00e1ban felt\u00f6rhetetlennek sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n

Az Enigma nem egy konkr\u00e9t term\u00e9ket jel\u00f6l, hanem egy el\u00e9g heterog\u00e9n term\u00e9kcsal\u00e1dot, amelyek k\u00f6z\u00f6tt vannak hordozhat\u00f3 \u00e9s asztali k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kek is, illetve a t\u00e1rcs\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ban \u00e9s a titkos\u00edt\u00e1si algoritmusokban is jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9s lehet.<\/p>\n

Az Enigma forgalmaz\u00e1s\u00e1t polg\u00e1ri c\u00e9lokra 1920-ban kezdt\u00e9k meg, eleinte a Hebern-f\u00e9le g\u00e9phez hasonl\u00f3an \u00edr\u00f3g\u00e9ppel egybe\u00e9p\u00edtve, a kereskedelmi sikert azonban a kisebb hordozhat\u00f3 berendez\u00e9s hozta meg, amikor az \u00edr\u00f3g\u00e9pet elhagyt\u00e1k, \u00e9s a titkos\u00edtott bet\u0171t egy l\u00e1mpa jelezte. A k\u00e9s\u0151bbiekben volt olyan v\u00e1ltozat, amelyen az \u00e9g\u0151k hely\u00e9re ism\u00e9t \u00edr\u00f3g\u00e9pet lehetett szerelni, ami egy szalagra \u00edrta az \u00fczenetet, \u00edgy elmaradtak a k\u00e9zi \u00e1t\u00edr\u00e1sb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 hib\u00e1k, illetve a kezel\u0151 nem l\u00e1tta a dek\u00f3dolt sz\u00f6veget.<\/p>\n

Az Enigma felt\u00f6r\u00e9se<\/h2>\n
\"A<\/a>
A Turing bobma
A k\u00e9p forr\u00e1sa: Wikimedia commons<\/a>\u00a0<\/figcaption><\/figure>\n

Az Enigma kulcstere (a kezdeti be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sz\u00e1ma) jelent\u0151sen nagyobb volt, mint az 1990-es \u00e9vek v\u00e9gig biztons\u00e1gosnak tartott 56 bit, azonban a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dtak olyan szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul, hogy egy bet\u0171 sem \u00e1llhatott \u00f6nmaga helyett), illetve a haszn\u00e1lat m\u00f3dj\u00e1ban voltak olyan hib\u00e1k, amit a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas k\u00f3dfejt\u0151k fel tudtak haszn\u00e1lni.<\/p>\n

Az Enigma k\u00f3dj\u00e1nak megfejt\u00e9s\u00e9re tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek tett\u00e9k le a korszer\u0171 informatika alapjait.<\/p>\n

A h\u00e1romt\u00e1rcs\u00e1s Enigma m\u00e9g felt\u00f6rhet\u0151 volt elektromechanikus eszk\u00f6z\u00f6kkel, amit megk\u00f6nny\u00edtett, hogy a r\u00e1di\u00f3sok egy h\u00e1romjegy\u0171 k\u00f3dot k\u00fcldtek el minden \u00fczenet elej\u00e9n egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9tszer, valamint az \u00fczenetek gyakran tartalmaztak ismert r\u00e9szleteket (OBERKIMMANDO, helynevek, szem\u00e9lynevek, elk\u00f6sz\u00f6n\u00e9sk\u00e9nt HH). \u00cdgy a g\u00e9p jellegzetess\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e9s abb\u00f3l a t\u00e9nyb\u0151l, hogy az els\u0151 \u00e9s negyedik, m\u00e1sodik \u00e9s \u00f6t\u00f6dik, harmadik \u00e9s hatodik bet\u0171 k\u00f3dolatlan form\u00e1ja megegyezik, a kulcs egy r\u00e9sze megfejthet\u0151 volt. A korai katonai Enigma k\u00f3dok felt\u00f6r\u00e9s\u00e9re szerkesztett\u00e9k a Turing Bomba nev\u0171 elektromechanikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet, ami hat \u00f3ra alatt volt k\u00e9pes egy-egy kulcsot megtal\u00e1lni.<\/p>\n

A Turing bomba a lengyel matematikusok \u00e1ltal kifejlesztett bomba nev\u0171 dek\u00f3dol\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6n alapult, azonban abb\u00f3l sokat tartalmazott \u00edgy sokkal gyorsabban tudta a lehets\u00e9ges kulcsokat v\u00e9gigpr\u00f3b\u00e1lni.<\/p>\n

\"A<\/a>
A Colossus rekonstrukci\u00f3ja\u00a0
A k\u00e9p forr\u00e1sa: Wikimedia commons<\/a>\u00a0<\/figcaption><\/figure>\n

Az \u00f6tt\u00e1rcs\u00e1s g\u00e9p bevezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a hib\u00e1s gyakorlat megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel a megfejt\u00e9shez m\u00e1r nem voltak elegend\u0151en gyorsak a kor k\u00e9zi vagy elektromechanikus k\u00f3dfejt\u00e9si m\u00f3dszerei. Megalkott\u00e1k az elektronikus k\u00f3dfejt\u0151 g\u00e9pet, a Colossust, amelynek l\u00e9t\u00e9t 2000-ig titokban tartott\u00e1k. Ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a tenger\u00e9szeti Enigma is viszonylag k\u00f6nnyen felt\u00f6rhet\u0151 volt, mivel m\u0171k\u00f6d\u00e9se t\u00f6bb nagys\u00e1grenddel gyorsabb volt a Turing bomb\u00e1n\u00e1l. Ennek ellen\u00e9re a mai napig vannak megfejtetlen Enigm\u00e1val k\u00f3dolt \u00fczenetek.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a sz\u00f6vets\u00e9gesek az Enigma haszn\u00e1lat\u00e1ra b\u00e1tor\u00edtott\u00e1k a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokat.<\/p>\n

Kapcsol\u00f3d\u00f3 cikkek<\/h3>\n