![\"email\"](\"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-content\/uploads\/email.png\")
<\/a>Az e-mail az Internet egyik legr\u00e9gebbi (b\u00e1r b\u0151ven nem a legr\u00e9gebbi) szolg\u00e1ltat\u00e1sa. Seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel gyors inform\u00e1ci\u00f3csere val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. Elterjed\u00e9se a telexet teljesen, a t\u00e1viratot szinte teljesen kiszor\u00edtotta. A faxok jelent\u0151s\u00e9ge is er\u0151teljesen cs\u00f6kkent.<\/p>\nAz e-mail haszn\u00e1latr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3\u00a0<\/a>cikk\u00fcnk<\/p>\n A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalak c\u00edm m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban sem helyt\u00e1ll\u00f3, hiszen a nemzeti, vagy region\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalak egym\u00e1s ut\u00e1n sz\u0171nnek meg az iwiw-hez<\/a> hasonl\u00f3an.<\/p>\n A mobil eszk\u00f6z\u00f6kre telep\u00edthet\u0151 kliensek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egy pillanat alatt tudjuk megosztani \u00e9lm\u00e9nyeinket a vil\u00e1g m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n lev\u0151 ismer\u0151seinkkel. Az e-maillel ellent\u00e9tben az \u00fczenet „egycsap\u00e1sra” az \u00f6sszes ismer\u0151s\u00fcnkh\u00f6z eljuthat. \u00a0A fiatalok gyakran a h\u0171s\u00e9g\u00fck \u00e9s \u00f6sszetartoz\u00e1suk jelek\u00e9nt\/z\u00e1logak\u00e9nt megadj\u00e1k egym\u00e1snak a bel\u00e9p\u00e9si adataikat a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g oldalakra. (Ennek biztons\u00e1gi, adatkezel\u00e9si r\u00e9szlete itt nem t\u00e9rek ki.) Sajnos az \u00f6sszes (m\u00e9g l\u00e9tez\u0151) k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldal az adatok bizalmass\u00e1g\u00e1t al\u00e1rendeli a k\u00f6nny\u0171 kezelhet\u0151s\u00e9gnek, emiatt t\u00f6bb v\u00e1rosi legenda illetve „megalapozott felt\u00e9telez\u00e9s” sz\u00f3l amellett, hogy egy-egy bet\u00f6r\u00e9s\/lop\u00e1s el\u0151tt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalakon t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dtak…<\/p>\n A v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si illetve kereskedelmi szok\u00e1sokat alapvet\u0151en szabt\u00e1k \u00e1t a web\u00e1ruh\u00e1zak.<\/p>\n A val\u00f3di \u00fczletekben csak a legfogy\u00f3sabb term\u00e9keket lehet k\u00e9szleten tartani, hiszen korl\u00e1tozott az alapter\u00fclet, illetve az \u00e1ruk\u00e9szletben tarthat\u00f3 forg\u00f3t\u0151ke nagys\u00e1ga. Web\u00e1ruh\u00e1z eset\u00e9n – igaz hosszabb sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si hat\u00e1rid\u0151vel – megoldhat\u00f3, hogy a keresked\u0151 az egzotikus \u00e1rukat (esetleg mindent) csak megrendel\u00e9sre szerzi be, \u00edgy a rakt\u00e1roz\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geket minimumon tudja tartani \u00fagy, hogy az \u00e1ruv\u00e1laszt\u00e9ka messze meghaladja egy bolt v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t. \u00a0A kisz\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nhet k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 \u00e1ltal megadott c\u00edmre, vagy egy hozz\u00e1 k\u00f6zeli helyre, ahol megfelel\u0151 id\u0151pontban fel tudja venni (p\u00e9ld\u00e1ul a pick pack pontok<\/a>).<\/p>\n A f\u00f3rumok, a Wikip\u00e9dia, \u00e9s sok egy\u00e9b oldal a kollekt\u00edv b\u00f6lcsess\u00e9g elv\u00e9re \u00e9p\u00edt, amit a Wikip\u00e9dia p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl vil\u00e1g\u00edtok meg. A hagyom\u00e1nyos lexikonok, enciklop\u00e9di\u00e1k hiteless\u00e9g\u00e9t a szerkeszt\u0151k tekint\u00e9lye (a Nagy francia enciklop\u00e9dia eset\u00e9n Didrot), vagy a kiad\u00f3 (az \u00daj Magyar Lexikon eset\u00e9n az Akad\u00e9miai Kiad\u00f3) biztos\u00edtotta.<\/p>\n A Wikip\u00e9dia szerkeszt\u00e9s\u00e9t n\u00e9vtelen\u00fcl is lehet v\u00e9gezni (a legt\u00f6bb szerkeszt\u0151 val\u00f3s szem\u00e9lye nem is ismert), \u00edgy a szerkeszt\u0151k nem biztos\u00edthatnak hiteless\u00e9get. Az \u00fczemeltet\u0151 Wikim\u00e9dia alap\u00edtv\u00e1ny semmilyen tartalommal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll\u00f3 k\u00f6zvetlen tev\u00e9kenys\u00e9get nem v\u00e9gez.<\/p>\n A Wikip\u00e9dia min\u0151s\u00e9gi elv\u00e1r\u00e1sai m\u00e9g kiemelt cikkek eset\u00e9n is kimer\u00fclnek a formai el\u0151\u00edr\u00e1sokban, illetve a\u00a0\u201enevezd meg forr\u00e1saidat” ir\u00e1nyelv betart\u00e1s\u00e1n csak annyival mennek t\u00fal, hogy n\u00e9h\u00e1ny szerkeszt\u0151nek tan\u00fas\u00edtania kell , hogy a cikk a t\u00e9m\u00e1t \u00e1tfog\u00f3an t\u00e1rgyalja. Az azonban nem elv\u00e1r\u00e1s, hogy a tan\u00fas\u00edt\u00f3 szerkeszt\u0151k a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban b\u00e1rmilyen szint\u0171 ismerettel rendelkezzenek, az elj\u00e1r\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny esetben m\u00e9gis jav\u00edt a cikk min\u0151s\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n Ennek ellen\u00e9re a Wikip\u00e9dia sz\u00f3cikkek min\u0151s\u00e9ge versenyk\u00e9pes a legismertebb lexikonok sz\u00f3cikkeivel, a sz\u00f3cikkek sz\u00e1ma pedig a legt\u00f6bb nyelven t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen meghaladja a legnagyobb pap\u00edralap\u00fa lexikonok terjedelm\u00e9t (angol nyelven t\u00f6bb\u00a0mint 4,5 milli\u00f3, magyarul t\u00f6bb mint 250 000 sz\u00f3cikk).<\/p>\n A Wikip\u00e9di\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3<\/a> cikk\u00fcnk<\/p>\n Eg\u00e9szen napjainkig a bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kkel nem rendelkez\u0151 p\u00e9nzek<\/a> kiad\u00e1sa az adott \u00e1llam bankrendszer\u00e9nek a privil\u00e9giuma, \u00e9s a p\u00e9nzt legal\u00e1bb egy \u00e1llamban elfogad\u00e1si k\u00e9nyszer terheli. A k\u00e9tkulcsos titkos\u00edt\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1kkal azonban l\u00e9trehoztak Internetes fizet\u00e9si rendszereket. Tal\u00e1n a legismertebb a BitCoin, (de a Litecoin<\/a>,\u00a0Dogecoin<\/a>\u00a0csak tal\u00e1lomra n\u00e9h\u00e1ny hasonl\u00f3 rendszer).<\/p>\n Ezeket a fizet\u00e9si rendszereket mag\u00e1nszem\u00e9lyek (\u00f6nk\u00e9ntesek) \u00fczemeltetik. Nincsenek kapcsolatban a pillanatnyilag \u00fczemel\u0151 bankrendszerrel (ez onnan is l\u00e1tszik, hogy a tranzakci\u00f3k ingyenesek).<\/p>\n Magyarorsz\u00e1gon is egyre t\u00f6bb v\u00e1llalkoz\u00e1s fogad el BitCoint<\/a> fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt.<\/p>\n Rem\u00e9lhet\u0151leg a Bitcoin \u00e1rfolyama a terjed\u00e9s\u00e9vel stabiliz\u00e1l\u00f3dni fog.<\/p>\n A BitCoinr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 <\/a>cikk\u00fcnk<\/p>\n Sajnos magyar nev\u00e9t nem tal\u00e1ltam ennek a h\u00e1l\u00f3zatt\u00edpusnak, amely azt teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy k\u00e9t r\u00e9sztvev\u0151 val\u00f3s szem\u00e9lye illetve tart\u00f3zkod\u00e1si hely\u00e9nek (IP c\u00edm) felfed\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl kommunik\u00e1ljon. A legnagyobb \u00e9s legismertebb ilyen h\u00e1l\u00f3zat a TOR (The Onion Router).<\/p>\n A rendszer c\u00e9lja a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g biztos\u00edt\u00e1sa, azonban mivel az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok Tenger\u00e9szgyalogs\u00e1ga fejlesztette ki, tal\u00e1n nem etik\u00e1tlan felt\u00e9telezni, hogy a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re is van n\u00e9mi r\u00e1l\u00e1t\u00e1sa, amit a SilkRoad esete al\u00e1t\u00e1maszt.<\/p>\n Az \u00fczleti \u00e9s priv\u00e1t \u00e9letben azonban nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9rdekeit olyan m\u00e9rt\u00e9kben s\u00e9rts\u00fck, hogy l\u00e9p\u00e9seket tegyenek.<\/p>\n A TOR-r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3<\/a> cikk\u00fcnk<\/p>\n Itt az internetes \u00e1rver\u00e9sek egy speci\u00e1lis fajt\u00e1j\u00e1t szeretn\u00e9m ismertetni, amikor a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kriptogr\u00e1fiai rendszerek biztos\u00edtj\u00e1k, hogy a licit\u00e1l\u00e1s \u00e9s annak a ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se egyenrang\u00fa h\u00e1l\u00f3zaton t\u00f6rt\u00e9nik, a licit\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n csak a legmagasabb aktu\u00e1lis licit \u00e9rt\u00e9ke, illetve az \u00e1rver\u00e9s lez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n csak a nyertes szem\u00e9lye ker\u00fcl nyilv\u00e1noss\u00e1gra. Ezzel megel\u0151zhet\u0151ek azok az esetek, amelyek t\u00f6bb v\u00e1rosi legend\u00e1ban szerepelnek, hogy egy-egy \u00e1rver\u00e9sen a nem k\u00edv\u00e1natos licit\u00e1l\u00f3knak a saj\u00e1t testi \u00e9ps\u00e9g\u00fck v\u00e9delm\u00e9ben a visszal\u00e9p\u00e9st javasolj\u00e1k (mivel a licit\u00e1l\u00f3k szem\u00e9lye a rendszerb\u0151l nem kinyerhet\u0151).<\/p>\n Az utols\u00f3 h\u00e1rom esetben felmer\u00fcl\u0151 b\u00edr\u00e1lat szokott lenni, hogy meg kell b\u00edzni a kriptogr\u00e1fiai rendszerekben. Ez azonban mint \u00e9rv, az\u00e9rt nem \u00e1llja meg a hely\u00e9t, mert a pillanatnyilag elterjedt hasonl\u00f3 rendszereket is ugyanilyen kriptogr\u00e1fiai rendszerek v\u00e9dik, teh\u00e1t ha a kriptogr\u00e1fiai rendszerek kompromitt\u00e1l\u00f3dnak, ezek a rendszerek is elvesztik a hiteless\u00e9g\u00fcket. Az itt v\u00e1zolt megold\u00e1sokn\u00e1l azonban nincs olyan szervezet (bank, \u00e1rverez\u0151h\u00e1z), amelyikben meg kellene b\u00edzni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" E-mail Az e-mail az Internet egyik legr\u00e9gebbi (b\u00e1r b\u0151ven nem a legr\u00e9gebbi) szolg\u00e1ltat\u00e1sa. Seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel gyors inform\u00e1ci\u00f3csere val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. Elterjed\u00e9se a telexet teljesen, a t\u00e1viratot szinte teljesen kiszor\u00edtotta. A faxok jelent\u0151s\u00e9ge…A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalak<\/h3>\n
Web\u00e1ruh\u00e1zak<\/h3>\n
A\u00a0\u201ekollekt\u00edv b\u00f6lcsess\u00e9g”<\/h3>\n
Az Internetes fizet\u00e9si rendszerek<\/h3>\n
<\/a>\n
Mixed Net<\/h3>\n
<\/a>Elektronikus \u00e1rver\u00e9sek<\/h3>\n