![\"A](\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Von_Neumann_architecture_hu.svg\/200px-Von_Neumann_architecture_hu.svg.png\")
A k\u00e9p forr\u00e1sa: Wikip\u00e9dia<\/a><\/figcaption><\/figure>\n
A v\u00e1lasz azonnal hib\u00e1s, hiszen Neumann J\u00e1nos t\u00f6bb elvet is el\u0151\u00edrt:<\/p>\n
- \n
- Elektronikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s (a kor\u00e1bbi elektronikus\/mechanikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9ssel szemben)<\/li>\n
- A kettes sz\u00e1mrendszer haszn\u00e1lata (elektronikusan k\u00f6nnyen megval\u00f3s\u00edthat\u00f3)<\/li>\n
- Bels\u0151 mem\u00f3ria haszn\u00e1lata<\/li>\n
- T\u00e1rolt program elve. A sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokhoz sz\u00fcks\u00e9ges adatokat \u00e9s programutas\u00edt\u00e1sokat a g\u00e9p azonos m\u00f3don, egyar\u00e1nt a bels\u0151 mem\u00f3ri\u00e1ban (operat\u00edv t\u00e1r) t\u00e1rolja, azonos form\u00e1ban, teh\u00e1t csak egy kiragadott mem\u00f3riatartalmat vizsg\u00e1lva nem d\u00f6nthet\u0151 el, hogy az adott inform\u00e1ci\u00f3 adat vagy utas\u00edt\u00e1s.<\/li>\n
- Soros utas\u00edt\u00e1s v\u00e9grehajt\u00e1s (ez term\u00e9szetesen a felt\u00e9teles \u00e9s felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli ugr\u00f3 utas\u00edt\u00e1sokat megengedi)<\/li>\n
- Univerz\u00e1lis felhaszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g (a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feladatok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t a programok \u00e9s nem a hardverelemek cser\u00e9je biztos\u00edtja)<\/li>\n
- A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet a k\u00f6vetkez\u0151 logikai r\u00e9szekre bontja: k\u00f6zponti vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9g, aritmetikai egys\u00e9g, mem\u00f3ria, bemeneti \u00e9s kimeneti egys\u00e9gek<\/li>\n<\/ul>\n
N\u00e9ha Eckert architectura n\u00e9ven is el\u0151fordul.<\/p>\n
Az iskolai v\u00e1lasz \u00edgy m\u00e1r kicsit korrektebb, azonban m\u00e9g mindig nem teljes, ugyanis nem ejt egy sz\u00f3t sem a Harvard-architekt\u00far\u00e1r\u00f3l<\/p>\n
Harvard architekt\u00fara<\/h2>\n
![\"A](\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3f\/Harvard_architecture.svg\/200px-Harvard_architecture.svg.png\")
A Harvard architekt\u00fara logikai v\u00e1zlata
A k\u00e9p forr\u00e1sa: Wikip\u00e9dia<\/a><\/figcaption><\/figure>\nA Harvard-architekt\u00fara a Harvard Egyetem Mark-1 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9hez kidolgozott rendszer, amely a mai napig megtartotta a hely\u00e9t egyes rendszerekben, s\u0151t gyakran a Neumann \u00e9s Harvard architekt\u00far\u00e1t vegyesen haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n
A Harvard architekt\u00fara jellegzetess\u00e9ge az egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztott adat \u00e9s utas\u00edt\u00e1s mem\u00f3ria (eredetileg lyukszalag).<\/p>\n
Ennek a rendszernek t\u00f6bb el\u0151nye van a Neumann g\u00e9pekhez k\u00e9pest:<\/p>\n
K\u00fcl\u00f6n hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s az adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ri\u00e1hoz cs\u00f6kkenti a processzorhoz k\u00e9pest lass\u00fa mem\u00f3ria okozta sz\u0171k keresztmetszetet.<\/p>\n
Az adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ria sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a k\u00e9t mem\u00f3riar\u00e9sz bitsz\u00e1ma elt\u00e9r\u0151 legyen.<\/p>\n
Az adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ria sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa cs\u00f6kkenti a v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t, hiszen a v\u00edrusok nagy r\u00e9sz\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9se azon alapul, hogy adatk\u00e9nt ker\u00fcl a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre, majd programk\u00e9nt elind\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n
Nyilv\u00e1nval\u00f3 h\u00e1tr\u00e1nya, hogy a sz\u00e9tv\u00e1lasztott adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ria k\u00fcl\u00f6n korl\u00e1tot jelent az adatok, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n korl\u00e1tot az adatok m\u00e9ret\u00e9nek. A Neumann elvek szerint fel\u00e9p\u00edtett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek eset\u00e9n a programok \u00e9s adatok egy\u00fcttes mennyis\u00e9g\u00e9re jelent korl\u00e1tot a k\u00f6z\u00f6s mem\u00f3ria m\u00e9rete.<\/p>\n
A Harvard-architekt\u00far\u00e1t gyakran egylapk\u00e1s rendszerekben, mikr\u00f3vez\u00e9rl\u0151kben, illetve a Neumann elv\u0171 rendszerekkel kombin\u00e1lva haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n
Turing g\u00e9p<\/h3>\n
![\"A](\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Von_Neumann_architecture_hu.svg\")
![Wikip\u00e9dia<\/a><\/figcaption><\/figure>\nA Harvard-architekt\u00fara a Harvard Egyetem Mark-1 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9hez kidolgozott rendszer, amely a mai napig megtartotta a hely\u00e9t egyes rendszerekben, s\u0151t gyakran a Neumann \u00e9s Harvard architekt\u00far\u00e1t vegyesen haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\nA Harvard architekt\u00fara jellegzetess\u00e9ge az egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztott adat \u00e9s utas\u00edt\u00e1s mem\u00f3ria (eredetileg lyukszalag).<\/p>\nEnnek a rendszernek t\u00f6bb el\u0151nye van a Neumann g\u00e9pekhez k\u00e9pest:<\/p>\nK\u00fcl\u00f6n hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s az adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ri\u00e1hoz cs\u00f6kkenti a processzorhoz k\u00e9pest lass\u00fa mem\u00f3ria okozta sz\u0171k keresztmetszetet.<\/p>\nAz adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ria sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a k\u00e9t mem\u00f3riar\u00e9sz bitsz\u00e1ma elt\u00e9r\u0151 legyen.<\/p>\nAz adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ria sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa cs\u00f6kkenti a v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t, hiszen a v\u00edrusok nagy r\u00e9sz\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9se azon alapul, hogy adatk\u00e9nt ker\u00fcl a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre, majd programk\u00e9nt elind\u00edtj\u00e1k.<\/p>\nNyilv\u00e1nval\u00f3 h\u00e1tr\u00e1nya, hogy a sz\u00e9tv\u00e1lasztott adat- \u00e9s utas\u00edt\u00e1smem\u00f3ria k\u00fcl\u00f6n korl\u00e1tot jelent az adatok, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n korl\u00e1tot az adatok m\u00e9ret\u00e9nek. A Neumann elvek szerint fel\u00e9p\u00edtett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek eset\u00e9n a programok \u00e9s adatok egy\u00fcttes mennyis\u00e9g\u00e9re jelent korl\u00e1tot a k\u00f6z\u00f6s mem\u00f3ria m\u00e9rete.<\/p>\nA Harvard-architekt\u00far\u00e1t gyakran egylapk\u00e1s rendszerekben, mikr\u00f3vez\u00e9rl\u0151kben, illetve a Neumann elv\u0171 rendszerekkel kombin\u00e1lva haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\nTuring g\u00e9p<\/h3>\nA Turing g\u00e9p egy matematikai modell, a mai sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek leegyszer\u0171s\u00edtett modellje. Alan Turing<\/a> dolgozta ki \u00e9s publik\u00e1lta 1936-ban. A Turing g\u00e9p elvileg megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 nagyon egyszer\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p. A gyakorlatban azonban PC-n megval\u00f3s\u00edtott emul\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt l\u00e9tezik.<\/p>\nEredetileg egy lyukszalag vez\u00e9relt egyszer\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, amely minden olyan feladat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra alkalmas, amelyet algoritmussal meg lehet oldani.<\/p>\nEgy\u00e9b (de fontos)<\/h2>\nVannak c\u00e9l sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek illetve c\u00e9l processzorok.<\/p>\nA video processzorokban (GPU) egy vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9g t\u00f6bb ALU-t (Aritmerikai Logikai Egys\u00e9g) vez\u00e9rel. Ezek ugyan azt a feladatot tudj\u00e1k egyszerre elv\u00e9gezni. Mivel a grafikai megjelen\u00edt\u00e9s j\u00f3l p\u00e1rhuzamos\u00edthat\u00f3 ez a megfelel\u0151 elj\u00e1r\u00e1s.<\/p>\nAz anal\u00f3g sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek (klasszikus p\u00e9lda a logarl\u00e9c) n\u00e9ha olyan feladatokra adnak frapp\u00e1ns v\u00e1lasz, amelyekre a digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k nem, vagy csak nehezen k\u00e9pesek. A jelent\u0151s\u00e9g\u00fck egyre cs\u00f6kken.<\/p>\nA j\u00f6v\u0151 nagy \u00edg\u00e9rete a quatum sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p.<\/p>\nHa egy feladat el\u00e9g fontos, vagy el\u00e9g sokat lehet bel\u0151le gy\u00e1rtani, akkor gazdas\u00e1gos r\u00e1 c\u00e9lk\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket csin\u00e1lni speci\u00e1lis architekt\u00far\u00e1val, amely ewsetleg egyik eddig ismert fel\u00e9p\u00edt\u00e9sre sem hasonl\u00edt, de j\u00f3l kiszolg\u00e1lja az adott feladatot.<\/p>\n\n\n](\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Harvard_architecture.svg\"){kind=link}