{"id":2936,"date":"2015-02-13T08:28:01","date_gmt":"2015-02-13T07:28:01","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=2936"},"modified":"2021-07-15T07:46:49","modified_gmt":"2021-07-15T06:46:49","slug":"alan-turing","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/leirasok\/alan-turing\/","title":{"rendered":"Alan Turing"},"content":{"rendered":"<figure style=\"width: 224px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" \" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Alan_Turing.jpg\/320px-Alan_Turing.jpg\" alt=\"Alan Turing szobra \u00e9s k\u00e9pe\" width=\"224\" height=\"168\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">Alan Turing<br \/>A k\u00e9p forr\u00e1sa <a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alan_Turing.jpg\">Wikip\u00e9dia<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p>Alan Turing (1912. j\u00fanius 23. \u2013 1954. j\u00fanius 7.) legend\u00e1s brit k\u00f3dfejt\u0151 \u00e9s matematikus a mai informatika egyik megalapoz\u00f3ja volt. \u00c9let\u00e9nek m\u00e9rgez\u00e9s vetett v\u00e9get. Tragikus hal\u00e1la k\u00f6r\u00fcl rengeteg rejt\u00e9ly lappang. Ezeket hagyjuk a <a href=\"http:\/\/konteo.blogrepublik.eu\/2015\/02\/10\/alan-turing\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Konteo blogra<\/a>, mi foglalkozzunk az informatikai vonatkoz\u00e1sokkal.<\/p>\n<p>A legismertebb &#8211; a mai popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1ban is megjelen\u0151 &#8211; fejleszt\u00e9sei tal\u00e1n a<\/p>\n<ul>\n<li><a href=\"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/a_halozat_szolgalataban\/tanulmanyok\/a-kriptografia-tortenete-2\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Turing-bomba<\/a><\/li>\n<li><a title=\"Eugene Goostman sikeresen csapta be a b\u00edr\u00f3kat\" href=\"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/eugene-goostman-sikeresen-csapta-be-a-birokat\/\">Turing-teszt<\/a><\/li>\n<li>Turing-g\u00e9p<\/li>\n<\/ul>\n<p>1938-ban m\u00e1r sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekkel kapcsolatos m\u0171veket publik\u00e1l, \u00e9s bebizony\u00edtja, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel tetsz\u0151legesen sok mem\u00f3ria \u00e9s id\u0151r\u00e1ford\u00edt\u00e1s felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val sem lehet megoldani.<\/p>\n<h3>A Turing-g\u00e9p<\/h3>\n<p>A Turing-g\u00e9p, amelyet 1938-ban dolgozott ki, j\u00f3val az els\u0151 elektronikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek megjelen\u00e9se el\u0151tt egy hipotetikus (elvileg meg\u00e9p\u00edthet\u0151) lyukszalag vez\u00e9rl\u00e9s\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p. A Turing-g\u00e9pet sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai alapprobl\u00e9m\u00e1k elm\u00e9leti vizsg\u00e1lat\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. A val\u00f3di sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek m\u00e1r enn\u00e9l fejlettebb elvek (<a href=\"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/leirasok\/hogyan-mukodik-a-szamitogep\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Neuman \u00e9s Harvard-architekt\u00fara<\/a>) szerint m\u0171k\u00f6dtek, a matematik\u00e1ban azonban, mint teoretikus automata fontos szerepet j\u00e1tszik.<\/p>\n<h3>K\u00f3dfejt\u00e9s<\/h3>\n<p>A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt r\u00e9sz vesz a HAL t\u00e1v\u00edr\u00f3 \u00e9s az enigma k\u00f3dok felt\u00f6r\u00e9s\u00e9ben. A lengyel matematikusok \u00e1ltal \u00e1tadott elektromechanikus k\u00f3dfejt\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k (a bomba) tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trehozta a Turing bomb\u00e1t, amely &#8211; a Juan Pujol Garcia \u00e1ltal \u00e1tadott k\u00f3dk\u00f6nyvekkel \u00e9s haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1sokkal egy\u00fctt &#8211; lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy az enigma napi be\u00e1ll\u00edt\u00e1sait n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra alatt\u00a0 meghat\u00e1rozz\u00e1k az elfogott \u00fczenetek alapj\u00e1n. A kor\u00e1bbi m\u00f3dszerekkel ez n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tig tartott. Ennyi id\u0151 alatt rengeteg \u00fczenet elvesztette az aktualit\u00e1s\u00e1t. Ilyen \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 adatok voltak p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9met tengeralattj\u00e1r\u00f3k poz\u00edci\u00f3i, amely adatok alapj\u00e1n a konvojok \u00fatvonal\u00e1t \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges k\u00eds\u00e9ret\u00e9t pontosabban tudt\u00e1k tervezni.<\/p>\n<h3>Colossus<\/h3>\n<figure style=\"width: 243px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e0\/ColossusRebuild_11.jpg\/243px-ColossusRebuild_11.jpg\" alt=\"A Colossus\" width=\"243\" height=\"240\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">A Colussus rekonstrukci\u00f3ja<br \/>A k\u00e9p forr\u00e1sa <a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:ColossusRebuild_11.jpg\">Wikip\u00e9dia<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p>Tommy Flowersel r\u00e9szt vett a Colossus nev\u0171 els\u0151, r\u00e9szben elektronikus, r\u00e9szben elektromechanikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p kidolgoz\u00e1s\u00e1ban, amellyel a Lorenz g\u00e9p (egy az Enigm\u00e1hoz hasonl\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k) \u00fczeneteit is gyorsan meg lehetett fejteni.<\/p>\n<p>Mivel a Colossus a Posta Kutat\u00f3int\u00e9zetben ( Post Office Research Station) k\u00e9sz\u00fclt, a felhaszn\u00e1lt alkatr\u00e9szek jelent\u0151s r\u00e9sze telefonk\u00f6zpontokb\u00f3l, illetve r\u00e1di\u00f3technikai berendez\u00e9sekb\u0151l sz\u00e1rmazott. P\u00e9ld\u00e1ul a kimeneti regisztereihez a rotary k\u00f6zpontok jellegzetes v\u00e1laszt\u00f3kapcsol\u00f3j\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k. Az elektronikus r\u00e9szek a kor technik\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en elektroncs\u00f6vekkel m\u0171k\u00f6dtek, amelyek a kor\u00e1bbi mechanikus szerkezetekhez k\u00e9pest t\u00f6bb, nagys\u00e1grenddel nagyobb m\u0171k\u00f6d\u00e9si sebess\u00e9get biztos\u00edtottak, azonban a kat\u00f3df\u0171t\u00e9s miatt az energiafelv\u00e9tele igen nagy volt. (Ezt \u00fagy lehet elk\u00e9pzelni, hogy minden elektroncs\u0151 hely\u00e9re egy izz\u00f3l\u00e1mp\u00e1t k\u00e9pzel\u00fcnk.)<\/p>\n<p>A Colossusnak m\u00e9g a l\u00e9tez\u00e9se is titok volt t\u00f6bb, mint 50 \u00e9vig, ez\u00e9rt a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a meg\u00e9p\u00edtett g\u00e9peket elbontott\u00e1k, a dokument\u00e1ci\u00f3t titkos\u00edtott\u00e1k. A titkos\u00edt\u00e1s felold\u00e1sa ut\u00e1n a replika meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez az alkatr\u00e9szeket az elbontott telefonk\u00f6zpontokb\u00f3l szerezt\u00e9k be. A fennmaradt tervek hi\u00e1nyoss\u00e1gait az egykori \u00e9p\u00edt\u0151k eml\u00e9kei alapj\u00e1n eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki.<\/p>\n<h3>Turing-teszt<\/h3>\n<figure style=\"width: 240px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" \" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/30\/Turing-test.gif\" alt=\"Turing-teszt\" width=\"240\" height=\"240\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">A Turing-teszt menente<\/figcaption><\/figure>\n<p>A\u00a0<a href=\"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/eugene-goostman-sikeresen-csapta-be-a-birokat\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Touring-teszt<\/a> egy, a gyakorlatban is alkalmazott teszt, amelyet \u00a0Alan Turing 1950-ben\u00a0Computing Machinery and Intelligence\u00a0(\u201eSz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s intelligencia\u201d) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben fogalmazott meg.<\/p>\n<p>A teszt r\u00f6vid l\u00e9nyege az, hogy a tesztel\u0151 egy billenty\u0171zet \u00e9s monitor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel el tudja-e d\u00f6nteni, hogy a chat -partnere ember vagy g\u00e9p. A mesters\u00e9ges intelligencia fej\u0151d\u00e9s\u00e9nek egy fontos m\u00e9r\u0151eszk\u00f6ze, b\u00e1r h\u00e1tr\u00e1ny, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a chat jelleg\u0171 kommunik\u00e1ci\u00f3t vizsg\u00e1lja, ez\u00e9rt p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00edr\u00e1studatlan, illetve t\u00f6bb (els\u0151sorban ment\u00e1lis) betegs\u00e9gben szenved\u0151 ember is elbukhat rajta, illetve megfelel\u0151 \u201ek\u00f6r\u00edt\u00e9ssel\u201d (messzir\u0151l j\u00f6tt, fiatal stb) egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p eredm\u00e9nyeit is \u201efel lehet jav\u00edtani\u201d.<\/p>\n<p>Az interneten gyakran haszn\u00e1lt CHAPTA a Turing-teszt egy eset\u00e9nek tekinthet\u0151, amikor a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p ad becsl\u00e9st arra, hogy a partnere ember, vagy g\u00e9p.<\/p>\n<p>Alan Turing k\u00f3dfejt\u0151i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra jellemz\u0151, hogy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek nagy r\u00e9sze a mai napig hadititok, b\u00e1r a titkos\u00edt\u00e1s al\u00f3l egyes r\u00e9szleteit feloldott\u00e1k.<\/p>\n<p>Egy cikknek nem lehet feladata egy ennyire szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9s el\u0151remutat\u00f3 \u00e9letm\u0171 r\u00e9szletes bemutat\u00e1sa, csup\u00e1n az informatikai vonatkoz\u00e1sokkal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9geib\u0151l ragadtunk ki n\u00e9h\u00e1ny, a napjainkig jelent\u0151s mot\u00edvumot.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Alan Turing (1912. j\u00fanius 23. \u2013 1954. j\u00fanius 7.) legend\u00e1s brit k\u00f3dfejt\u0151 \u00e9s matematikus a mai informatika egyik megalapoz\u00f3ja volt. \u00c9let\u00e9nek m\u00e9rgez\u00e9s vetett v\u00e9get. Tragikus hal\u00e1la k\u00f6r\u00fcl rengeteg rejt\u00e9ly lappang.&hellip;<a href=\"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/leirasok\/alan-turing\/\" class=\"more-link\"><span class=\"more-button\">Tov\u00e1bb a r\u00e9szletekre<span class=\"screen-reader-text\">Alan Turing<\/span><\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":992,"parent":2921,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[79],"tags":[],"class_list":["post-2936","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-az-informatika-tortenete"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2936","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2936"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2936\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5531,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2936\/revisions\/5531"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2921"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/media\/992"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2936"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2936"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2936"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}