{"id":3083,"date":"2015-04-06T19:43:11","date_gmt":"2015-04-06T18:43:11","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=3083"},"modified":"2021-07-14T18:49:52","modified_gmt":"2021-07-14T17:49:52","slug":"a-szovegszerkesztes-alapjai-1","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/leirasok\/a-szovegszerkesztes-alapjai-1\/","title":{"rendered":"A sz\u00f6vegszerkeszt\u00e9s alapjai 1"},"content":{"rendered":"

A sz\u00f6vegszerkeszt\u0151k az \u00edr\u00f3g\u00e9pek hely\u00e9t vett\u00e9k \u00e1t (haz\u00e1nkban) az 1990-es \u00e9vekben.
\nManaps\u00e1g tal\u00e1n a k\u00e9t legelterjedtebb sz\u00f6vegszerkeszt\u0151 a Microsoft Word \u00e9s az Oracle \u00e1ltal koordin\u00e1lt fejleszt\u00e9s\u0171 OpenOffice<\/a> illetve az ebb\u0151l kiv\u00e1lt LibreOffice<\/a> Writer.<\/p>\n

Kezdj\u00fcnk hozz\u00e1<\/h3>\n

A sz\u00f6vegszerkeszt\u00e9s alapegys\u00e9ge az oldal. Magyarorsz\u00e1gon az irodai gyakorlatban az A4 (210 mm X 297 mm) m\u00e9ret\u0171 oldalak az elterjedtek, m\u00edg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a Letter (216 mm X 297 mm) m\u00e9retet prefer\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

Kezdj\u00fck az oldalbe\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal.<\/h4>\n
\"Libeoffice<\/a>
Libeoffice oldalbe\u00e1ll\u00edt\u00e1sok 1<\/figcaption><\/figure>\n

A LibreOffice Writer (a tov\u00e1bbiakban: Writer) eset\u00e9n a be\u00e1ll\u00edt\u00e1st a form\u00e1tum\/oldal men\u00fcpontban tehetj\u00fck meg.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r a pap\u00edrm\u00e9retet \u00e1ll\u00edtjuk be, majd a t\u00e1jol\u00e1st, ami lehet \u00e1ll\u00f3 vagy fekv\u0151. Ezt a t\u00e9ma egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozza.
\nK\u00f6vetkeznek a marg\u00f3k.
\nA marg\u00f3k meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n\u00e1l eszt\u00e9tikai, technikai \u00e9s praktikuss\u00e1gi szempontokat is figyelembe kell venni.
\n\u00c1ltal\u00e1ban a 2-2,5 cm-es marg\u00f3 megfelel\u0151, ak\u00e1r akkor is, ha a dokumentumot lef\u0171z\u00e9sre sz\u00e1njuk.
\nHa sok inform\u00e1ci\u00f3nak kell a lapon elf\u00e9rnie, a marg\u00f3kat ak\u00e1r 1 cm-ig lecs\u00f6kkenthetj\u00fck. A cs\u00f6kkent\u00e9snek hat\u00e1rt szabhatnak a nyomtat\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gei, mivel a legt\u00f6bb nyomtat\u00f3 nem k\u00e9pes a lap sz\u00e9l\u00e9ig nyomtatni, hanem megvan a legkeskenyebb marg\u00f3, amit ki tud nyomtatni.<\/p>\n

\"Az<\/a>
LibreOffice oldalbe\u00e1ll\u00edt\u00e1sok<\/figcaption><\/figure>\n

K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ig\u00e9ny\u0171 oldalak eset\u00e9n az aranymetsz\u00e9s is sz\u00f3ba ker\u00fclhet, amikor a lap sz\u00e9less\u00e9ge \u00fagy ar\u00e1nylik a nyomtat\u00e1si ter\u00fclethez, mint a nyomtat\u00e1si ter\u00fclet a marg\u00f3khoz (a k\u00e9t marg\u00f3 sz\u00e9less\u00e9g\u00e9nek \u00f6sszege). Ez eszt\u00e9tikus megjelen\u00e9st, de igen rossz pap\u00edrkihaszn\u00e1l\u00e1st eredm\u00e9nyez.<\/p>\n

Az irodai gyakorlatban \u00e1ltal\u00e1ban egyoldalas nyomtat\u00e1st haszn\u00e1lunk. Ilyenkor a marg\u00f3k neve: fels\u0151 marg\u00f3, als\u00f3 marg\u00f3, bal marg\u00f3, jobb marg\u00f3.<\/p>\n

Amennyiben k\u00e9toldalas nyomtat\u00e1st haszn\u00e1lunk, ennek m\u00f3dja a nyomtat\u00f3 haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e1ltal\u00e1ban benne van. Ha a nyomtat\u00f3 rendelkezik lapford\u00edt\u00f3val (duplex unit\/duplex egys\u00e9g), akkor csak a nyomtat\u00f3be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt kell enged\u00e9lyezni, ha nem, akkor el\u0151sz\u00f6r a p\u00e1ratlan oldalakat nyomtatjuk ki, majd a lapk\u00f6teget megford\u00edtva, visszatessz\u00fck a nyomtat\u00f3ba, \u00e9s kinyomtatjuk a p\u00e1ros oldalakat is.<\/p>\n

\"Word<\/a>
Oldalbe\u00e1ll\u00edt\u00e1s Microsoft Wordben<\/figcaption><\/figure>\n
\"Word<\/a>
Marg\u00f3be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok Wordben<\/figcaption><\/figure>\n

K\u00e9toldalas nyomtat\u00e1s eset\u00e9n a marg\u00f3k megnevez\u00e9se:<\/p>\n

Fels\u0151 marg\u00f3, als\u00f3 marg\u00f3, bels\u0151 marg\u00f3 \u00a0(k\u00f6t\u00e9s oldali marg\u00f3)\u00a0, k\u00fcls\u0151 marg\u00f3 (v\u00e1g\u00e1s oldali marg\u00f3)<\/p>\n

A marg\u00f3 sz\u00e9less\u00e9g\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fontos a dokumentum c\u00e9lja (p\u00e9ld\u00e1ul el\u0151ad\u00e1si jegyzet eset\u00e9n \u00e9rdemes sz\u00e9les marg\u00f3kat hagyni, hogy a hallgat\u00f3k a saj\u00e1t kommentjeiket oda \u00edrhass\u00e1k). Ha a dokumentumot k\u00f6ttetni szeretn\u00e9nk, akkor a k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151vel konzult\u00e1ljunk, milyen marg\u00f3be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat aj\u00e1nl. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy min\u00e9l keskenyebbek a marg\u00f3k, ann\u00e1l jobb az oldal kihaszn\u00e1lts\u00e1ga, azonban a dokumentum ann\u00e1l s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb.<\/p>\n

A szemnek az az elrendez\u00e9s kellemes, amikor a fels\u0151 marg\u00f3 kicsit keskenyebb, mint az als\u00f3.<\/p>\n

A marg\u00f3n bel\u00fcli ter\u00fcletet h\u00edvjuk \u00edr\u00e1st\u00fck\u00f6rnek (szed\u00e9st\u00fck\u00f6rnek). Itt helyezkedik el maga a sz\u00f6veg a k\u00e9pekkel, egy\u00e9b illusztr\u00e1ci\u00f3kkal.<\/p>\n

Ezzel az alap be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat megtett\u00fck.<\/p>\n

Kezdj\u00fcnk szerkeszteni<\/h3>\n

A fent le\u00edrtakat pr\u00f3b\u00e1ljuk ki egy a weboldalunkr\u00f3l vett egyoldalas kiv\u00e1g\u00e1ssal.<\/p>\n

Kezdhetj\u00fck \u00edrni a sz\u00f6veget. A foly\u00f3sz\u00f6veget most egyszer\u0171en beg\u00e9pelj\u00fck, a c\u00edmekkel csak annyit foglalkozunk, hogy jelezz\u00fck a logikai szerep\u00fcket (c\u00edmsor1, c\u00edmsor2…) (a formai be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat k\u00e9s\u0151bb tessz\u00fck meg).<\/p>\n

\"word<\/a>
A c\u00edmsor be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok Wordben<\/figcaption><\/figure>\n
\"LibreOffice<\/a>
C\u00edmsor be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok Writerben<\/figcaption><\/figure>\n

A f\u0151c\u00edm form\u00e1tuma c\u00edmsor1, az alc\u00edmek c\u00edmsor2 c\u00edmsor3.. form\u00e1tumot kapnak a logikai poz\u00edci\u00f3juknak megfelel\u0151en. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sem a sz\u00f6vegt\u00f6rzs, sem a c\u00edmek form\u00e1tuma sem fog megfelelni az elv\u00e1r\u00e1sainknak, de ezzel most ne t\u00f6r\u0151dj\u00fcnk.<\/p>\n

Enn\u00e9l a l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l csak arra h\u00edvom fel a figyelmet, hogy az <ENTER> billenty\u0171 \u00f6nmag\u00e1ban \u00faj bekezd\u00e9st a <SHIFT><ENTER> \u00faj sort kezd. A dokumentum tagol\u00e1s\u00e1n\u00e1l erre oda kell figyelni, mert a k\u00e9s\u0151bbiekben ennek is jelent\u0151s\u00e9ge lesz.<\/p>\n

A k\u00e9s\u0151bbi cikkekben r\u00e9szletezni fogjuk, hogyan lehet az elk\u00e9pzel\u00e9seinknek megfelel\u0151 form\u00e1tumokat be\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n

Kapcsol\u00f3d\u00f3 cikkek<\/h3>\n