{"id":3365,"date":"2015-07-07T14:28:09","date_gmt":"2015-07-07T13:28:09","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=3365"},"modified":"2021-07-13T12:57:06","modified_gmt":"2021-07-13T11:57:06","slug":"arduino-attekintes","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/arduino-attekintes\/","title":{"rendered":"Arduino \u00e1ttekint\u00e9s"},"content":{"rendered":"

Az elm\u00falt \u00e9vekben egy \u00faj j\u00e1t\u00e9kos l\u00e9pett be az elektronikai platformok piac\u00e1ra, gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatva azt: az Arduino. Erre fogunk ma egy pillant\u00e1st vetni.<\/p>\n

Mi az az Arduino?<\/h3>\n
\"Arduino<\/a>
Az Arduino Uno k\u00e1rtya, k\u00e9p a Wikip\u00e9di\u00e1r\u00f3l<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

Az Arduino<\/a> egy szabad szoftverekre \u00e9s hardverekre \u00e9p\u00fcl\u0151 mikrokontrolleres<\/a> fejleszt\u0151i platform, amely t\u00f6bb, a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9hez k\u00e9pest el\u00e9rhet\u0151 \u00e1r\u00fa mikrokontrolleres k\u00e1rty\u00e1b\u00f3l \u00e9s egy ingyenes fejleszt\u0151i k\u00f6rnyezetb\u0151l \u00e1ll. A mikrokontroller gyakorlatilag egy egyetlen integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6rre szerelt, kis teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 \u00e9s mem\u00f3ri\u00e1j\u00fa sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, amit els\u0151sorban m\u00e1s elektronikus eszk\u00f6z\u00f6k vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lhatunk. A szabad hardver pedig azt takarja, hogy az \u00f6sszes Arduino k\u00e1rtya kapcsol\u00e1si rajz\u00e1t \u00e9s terveit egy szabad szoftveres licencekre hasonl\u00edt\u00f3 licenc felt\u00e9telei ment\u00e9n lehet felhaszn\u00e1lni. (Term\u00e9szetesen az Arduino m\u00e1rkan\u00e9v bejegyzett v\u00e9djegy!)<\/p>\n

De mi\u00e9rt j\u00f3 ez?<\/h3>\n

Az Arduino alapvet\u0151en az\u00e9rt volt komoly \u00faj\u00edt\u00e1s, mert ak\u00e1r a programoz\u00e1sban kev\u00e9sb\u00e9 j\u00e1rtas \u00e9rdekl\u0151d\u0151k is lehet\u0151s\u00e9get kaptak a mikrovez\u00e9rl\u0151s programoz\u00e1s alapjainak elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s ezzel arra, hogy megfelel\u0151 elektronikai j\u00e1rtass\u00e1g mellett, ak\u00e1r saj\u00e1t elektronikus eszk\u00f6zeiket is l\u00e9trehozz\u00e1k. Ez r\u00e9szben a hardvernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151: az Arduino k\u00e1rty\u00e1k \u00f6nmag\u00e1ban tartalmazz\u00e1k mindazt, ami a mikrokontroller biztons\u00e1gos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges: \u00f3rajelforr\u00e1s, fesz\u00fclts\u00e9gforr\u00e1s, megszak\u00edt\u00f3, stb. A komolyabb \u00faj\u00edt\u00e1s a szoftver volt: a fejleszt\u0151i k\u00f6rnyezet egyszer\u0171en haszn\u00e1lhat\u00f3, az Arduino-k\u00e1rty\u00e1kon \u00e9ppen tal\u00e1lhat\u00f3 programot (sketch-et) egyetlen kattint\u00e1ssal lehet cser\u00e9lni. A programoz\u00e1s a Wiring Framework seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehets\u00e9ges, egy pofonegyszer\u0171 sorral lehet p\u00e9ld\u00e1ul egy LED-et ki- vagy bekapcsolni. A megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan mennyis\u00e9g\u0171, mind az Arduino v\u00e1llalat \u00e9s mind a felhaszn\u00e1l\u00f3k \u00e1latal k\u00e9sz\u00edtett programk\u00f6nyvt\u00e1r seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pedig programjainkban majdnem olyan egyszer\u0171 l\u00e9ptet\u0151motorokat vagy LCD-kijelz\u0151ket haszn\u00e1lni mint egy LED-et. P\u00e9ldak\u00e9nt n\u00e9zz\u00fcnk meg egy olyan programot, ami a k\u00e1rty\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 LED-et villogtatja, m\u00e1sodpercenk\u00e9nt egyszer.<\/p>\n

const int led = 13;          \/\/ A 13-as kivezet\u00e9shez van k\u00f6tve a LED\n\nvoid setup() {               \/\/ Ez a k\u00f3d egyszer fut le\n  pinMode(led, OUTPUT);      \/\/ Kijel\u00f6lj\u00fck a kivezet\u00e9st kimenetnek\n}\n\nvoid loop() {                \/\/ Ez a k\u00f3d v\u00e9gtelen ciklusban fut\n  digitalWrite(led, HIGH);   \/\/ \"magas\" \u00e1llapotba kapcsoljuk\n                             \/\/  a kivezet\u00e9st -> vil\u00e1g\u00edt a LED\n  delay(500);                \/\/ V\u00e1runk f\u00e9l m\u00e1sodpercet\n  digitalWrite(led, LOW);    \/\/ \"alacsony\" \u00e1llapotba kapcsoljuk\n                             \/\/  a kivezet\u00e9st -> a LED els\u00f6t\u00e9t\u00fcl\n  delay(500);                \/\/ \u00dajabb f\u00e9l m\u00e1sodpercet v\u00e1runk\n}\n<\/pre>\n
Hova tov\u00e1bb?<\/h3>\n
Egy ilyen oktat\u00f3platformban az is l\u00e9nyeges szempont, hogy az oktat\u00f3szint\u0171 k\u00f6rnyezetb\u0151l tov\u00e1bb lehessen l\u00e9pni komolyabb programok fel\u00e9. A legt\u00f6bb Arduino AVR \u00e9s ARM mikrokontrollerekre \u00e9p\u00fcl, amelyeket elterjedten haszn\u00e1lnak az iparban is. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Arduino-val olyan szabv\u00e1nyos protokollokon lehet kommunik\u00e1lni, mint az I2<\/sup>C vagy az SPI. Mivel a Wiring Framework C++-ra \u00e9p\u00fcl, az Arduino IDE b\u00e1rmilyen C++ k\u00f3dot boldogan leford\u00edt. Ha pedig lemondunk az Arduino IDE k\u00e9nyelm\u00e9r\u0151l, teljesen szabadon haszn\u00e1lhatjuk az avr-gcc (vagy ak\u00e1r az Atmel AVR-studio) minden lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ak\u00e1r assembly-ben is programozhatunk, vagy (ha p\u00e9ld\u00e1ul Arduino Leonardo-t haszn\u00e1lunk) ak\u00e1r az USB protokoll alacsonyabb szintjeit is manipul\u00e1lhatjuk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az elm\u00falt \u00e9vekben egy \u00faj j\u00e1t\u00e9kos l\u00e9pett be az elektronikai platformok piac\u00e1ra, gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatva azt: az Arduino. Erre fogunk ma egy pillant\u00e1st vetni. Mi az az Arduino? Az Arduino egy…Tov\u00e1bb a r\u00e9szletekreArduino \u00e1ttekint\u00e9s<\/span><\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3377,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[84],"tags":[],"class_list":["post-3365","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-arduino-es-hasonlok"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3365","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3365"}],"version-history":[{"count":15,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3365\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5400,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3365\/revisions\/5400"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3377"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3365"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3365"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3365"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}