{"id":3658,"date":"2016-02-16T09:08:07","date_gmt":"2016-02-16T08:08:07","guid":{"rendered":"http:\/\/www.itkommando.hu\/site\/?page_id=3658"},"modified":"2021-07-15T08:31:27","modified_gmt":"2021-07-15T07:31:27","slug":"a-tablazatkezeles-alapjai","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.itkommando.hu\/site\/leirasok\/az-office-programcsomagok\/a-tablazatkezeles-alapjai\/","title":{"rendered":"A t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9s alapjai"},"content":{"rendered":"

Ha t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, legt\u00f6bb\u00fcnknek els\u0151k\u00e9nt az Excel jut esz\u00e9be, holott messze nem az az egyetlen eszk\u00f6z.<\/p>\n

A LibreOffice\/OpenOffice Calc egy hasonl\u00f3an j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3 eszk\u00f6z.<\/p>\n

A Quattro Pro az egyik legkor\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151, amelyet eredetileg a Borland1<\/a><\/sup> fejlesztett ki, manaps\u00e1g a WordPerfect suite<\/a> r\u00e9szek\u00e9nt .<\/p>\n

A Lotus 1-2-3 az IBM<\/a> DOS alap\u00fa t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151je volt, amelyet kiadtak Windows, OS\/2 \u00e9s Mac OS platformra is. Ma m\u00e1r csak t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9ge van.<\/p>\n

A Gnumeric<\/a> egy szabadon haszn\u00e1lhat\u00f3 t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151, els\u0151sorban Linux\/Unix rendszerekre, b\u00e1r l\u00e9tezik Windows verzi\u00f3 is<\/p>\n

Ez a kis \u00e1ttekint\u00e9s is mutatja, hogy a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9shez nem az Excel az egyetlen j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat.<\/p>\n

\"A<\/a>
M\u00e9g a GNUMeric is impoz\u00e1ns mennyis\u00e9g\u0171 be\u00e9p\u00edtett f\u00fcggv\u00e9nnyel rendelkezik<\/figcaption><\/figure>\n

Az, hogy mikor haszn\u00e1lunk t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151t illetve t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151t \u00e9s esetleg adatb\u00e1zis kezel\u0151t, azt mindig az adott feladat alapj\u00e1n mindenki maga d\u00f6nti el. A Word \u00e9s az Open\/LibreOffice Write is tartalmaz alapvet\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket, azonban \u00e1ltal\u00e1ban c\u00e9lszer\u0171bb a t\u00e1bl\u00e1zatokat t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151ben elk\u00e9sz\u00edteni, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a dokumentumba beilleszteni.<\/p>\n

A t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151nek akkor vannak el\u0151nyei egy egyszer\u0171 sz\u00f6vegszerkeszt\u0151h\u00f6z k\u00e9pest, ha a a t\u00e1bl\u00e1zatba \u00edrt adatok k\u00f6z\u00f6tt m\u0171veleteket is v\u00e9gz\u00fcnk, vagy grafikont esetleg kimutat\u00e1st k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk bel\u0151l\u00fck.<\/p>\n

A kimutat\u00e1sokhoz minden programban impoz\u00e1ns mennyis\u00e9g\u0171 f\u00fcggv\u00e9ny \u00e1ll rendelkez\u00e9sre, az egyszer\u0171 n\u00e9gy alapm\u0171velett\u0151l az \u00f6sszetett statisztikai, napt\u00e1ri, p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s rengeteg egy\u00e9b kateg\u00f3ri\u00e1ig.<\/p>\n

\"\u00d6sszeg<\/a>
Ha a be\u00edrt \u00e9rt\u00e9kek \u00f6sszeg\u00e9t szeretn\u00e9nk kisz\u00e1molni, egyszer\u0171en a piktogramra kattintunk<\/figcaption><\/figure>\n

Term\u00e9szetesen, ha arra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, ak\u00e1r \u00e1tlagot vagy mediant (esetleg b\u00e1rmi m\u00e1st) is sz\u00e1m\u00edthatunk. Ha a beviteli s\u00e1v melletti =<\/strong> jelre kattintunk, majd az Fx<\/sub> ikonra, a f\u00fcggv\u00e9ny var\u00e1zsl\u00f3hoz jutunk (a GNUmeric eset\u00e9n). Ez felaj\u00e1nlja az ismert f\u00fcggv\u00e9nyeket (mint eml\u00edtett\u00fck, ezek sz\u00e1ma nem kicsi), amelyeket ak\u00e1r egym\u00e1sba is \u00e1gyazhatunk, vagy m\u0171veleteket v\u00e9gezhet\u00fcnk vel\u00fck.<\/p>\n

\"A<\/a>
A F\u00fcggv\u00e9ny var\u00e1zsl\u00f3<\/figcaption><\/figure>\n

Ezeknek a f\u00fcggv\u00e9nyeknek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a megl\u00e9v\u0151 adatokb\u00f3l tetsz\u0151leges sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat v\u00e9gezhet\u00fcnk. Ez m\u00e1r csak az\u00e9rt sem t\u00falz\u00e1s, mert (defin\u00edci\u00f3 szerint) minden sz\u00e1m\u00edt\u00e1s visszavezethet\u0151 a 4 alapm\u0171veletre.<\/p>\n

Kapcsol\u00f3d\u00f3 cikkek<\/h2>\n