EMG-777

EMG 777

Az EMG-777 egy az EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára) által Sashalmon gyártott „programozható grafikus kalkulátor”, amelyből 200-300 darab készült 1983 és 1987 között.

A készülék fejlesztését – amely 1977 és 1983 között folyt – Krizs Vladimir vezette.

EMG 777 D
EMG 777 D

A tervezés alapja több szempontból is a Tektronix-4051 volt. Nem volt cél a kompatibilitás semmilyen más korábbi, vagy kortárs készülékkel, azonban az fontos volt, hogy könnyen hozzáférhető elemekből épüljön fel és ne tartalmazzon embargós elemeket sem. (Ilyen elem volt a  Tektronix-4051-ben alkalmazott tárolóképcső). Az is elvárás volt, hogy az új berendezés használata illetve üzemeltetése ne követeljen  különleges képzettséget, valamint megbízhatóan működjön irodai körülmények között is (ne követeljen pl. légkondicionálást vagy külön kezelőszemélyzetet).

A fejlesztés eredménye egy 8 nyomtatott áramköri lapon kialakított, több processzoros rendszer lett, amely BASIC programozási nyelven volt programozható. A memória mennyisége az akkor – különösen a Z80 alapú rendszerek estén megszokott 32-64 k kapacitásához képest – jelentősnek számító 288 k volt, amelyből a felhasználó 128k-t használhatott (A három darab  periferiális processzornak volt további 16-24K saját RAM-ja „fejenként”). A kortársakhoz képest nagy fejlesztés volt, hogy a többprocesszoros működést a rendszer általában elrejtette a felhasználó elöl, így neki nem kellett a processzorok közötti feladatmegosztásból adódó problémákkal foglalkoznia, a rendszer azonban lehetőséget adott a feladatkiosztás felülbírálására.

Tektronix-4051EMG-777
Tároló képcsőHagyományos közepes utánvilágítású képcső
Vektor grafikaRaszter grafika
Kazettás háttértároló8" Floppy (MOM)
Egyprocesszoros felépítésTöbbprocesszoros felépítés
(a processzorok között automatikus feladat elosztás)

A főprocesszor egy AMD bitszelet technológiával felépített 16 bites egység volt a perifériális processzorok pedig 8 bites Intel 8085-ös típusúak

A nagy szériás gyártás már valószínűleg a tervezés fázisában sem szerepelt szempontként, mivel a berendezés összeszerelése rengeteg csavarral, távtartóval, egyéb aprósággal történt, illetve a floppy egyik csatlakozóját csak bal kézzel, vagy a készüléknek háttal állva lehetett a helyére tenni, amit a látogatóknak, illetve a friss belépőknek a Bori Tibor a szerelést végző csoportvezetője egy kis show keretében mutatott be.

Commodore 64
Commodore 64

A “grafikus kalkulátor” definíció ma már nehezen értelmezhető kategória. A 80-as években a „személyi számítógép” fogalma a ZX Spectrum, Comodore 64, Primo illetve egyéb olyan számítógépeket takarta, amelyeket ma inkább a játék-, vagy iskolaszámítógép kategóriába sorolunk. Az EMG-777 magasan ezek felett állt mind teljesítményében, mind a mechanikai felépítését, árát és teljesítményfelvételét  tekintve, azonban messze állt azoktól a nagyszámítógépektől, amelyek légkondicionált termet, külön kezelőszemélyzetet igényeltek.

A programozható grafikus kalkulátor fogalmának  kialakulása röviden

Kalkulátor

Nagy pontosságú számításokra már az 1960-as években készítettek olyan berendezéseket, amelyeket a felhasználó (és nem szakszemélyzet) kezelt. Ezek voltak mai zsebszámológépek ősei, bár a méretük akkor még messze állt a zseb mérettől (bár lehet, hogy volt akinek volt akkora zsebe).

Programozható kalkulátor

Először billentyűkódokkal, később valamilyen magas szintű programozási nyelven (APL, ALGOL, BASIC) programozható kalkulátorok.

Programozható grafikus kalkulátor

Olyan programozható kalkulátorok, melyek lehetőséget adtak a számítások eredményének grafikus megjelenítésére. A grafika megjelenítésére használhattak vektor, vagy mátrix grafikát megjelenítő monitort és/vagy grafikus nyomtatót.

Az EMG-777 ezen kívül képes volt mérőműszereket vezérelni; a mérési eredményeket összegyűjteni és kiértékelni valamint grafikusan megjeleníteni és kinyomtatni.

Az IBM PC 1980-as megjelenése átrendezte a piacot, és a „személyi számítógép” meghatározás fokozatosan „felcsúszott” az irodai munkaállomások megnevezésére.

Személyes visszaemlékezés

1987-ben az utolsó 60 darabos széria végszerelését – kezdő elektronikai műszerészként – Szigetvári Zoltán munkatársunk (e sorok egyik írója) végezte.

A végszereléshez a bemért ellenőrzött kártyákat egy ellenőrzött házban kellett kipróbálni, illetve összeválogatni egy olyan kártyacsomagot, ami hajlandó volt együtt működni, majd tesztprogramokkal meggyőződni a rendszer működéséről.
Amikor ez sikerült a mechanikai műszerész munkatárs, (aki szabadidejében postagalambok tenyésztésével foglalkozott) a ház burkolatát felcsavarozta, és lehetett vinni a MEO-ba (MEO=Minőség ellenőrzési osztály), ami a csarnok végében volt, ahol a bekapcsoláskor kiderült, hogy az alaplap huzalozása kibírta-e a szállítást. Ha nem, akkor egy hölgy munkatárs wire-wrap technikával javította. Az alaplap huzalozásának ellenőrzésére egy erre a célra kifejlesztett lyukszalagos berendezés szolgált.

Az áteresztőtranzisztoros tápegységek áramfelvétele miatt a MEO bizony nem kevés hálózati hosszabbítót fogyasztott el, mivel 6-os elosztóval voltak szerelve, amik a felvett áram miatt csak 2-3 készüléket bírtak el, azonban erre nem mindig figyeltek oda, olyankor a hosszabbító végén a dugvilla füstjelekkel fejezte ki nemtetszését.

Ebédidőben néha összegyűltek a sakkot kedvelő kollégák, és játszottak egy-egy játszmát a sakkprogrammal. Egy fiatal munkatárs az összes előkészített gépet (általában 4-5 darab) bekapcsolta, és (kikapcsolt monitorral) vak szimultánt játszott ellenük, általában nyert, de néha „elnézett” egy-egy bábut. Voltak egyéb játékprogramok is, azonban nem emlékszem arra, hogy mást is használtunk volna.

A 8″-os floppylemezek nehezen viselték az ipari környezet szennyezettségét, illetve a tárolási lehetőségekből adódó mechanikai és mágneses igénybevételt (A szerszámos fiókban bizony gyorsan tönkrementek).

A készülék számítási teljesítménye jelentős volt, az akkor Magyarországon kapható hasonló készülékekhez képest (akkoriban még Commodore-64-et illetve ZX Spectrumot is használtak irodai, vagy automatizálási feladatokra), a nehéz „ipari” kivitel masszívságot, megbízhatóságot sugallt, azonban a gyakorlatban a mozgatást nagyon rosszul viselte. A típust gyakran használták a mérési rendszerek vezérlésén kívül más feladatokra, például oktatásra vagy szövegszerkesztésre.

EMG-777IBM PC
Processzorok 4 (1db 16 bites 3db 8 bites)1 (16 bites)
FelépítésKompakt/egybe épített Moduláris
Alapvető programozási nyelvBASICBASIC
BillentyűzetRészlegesen magyarítottEleinte angol, később magyar is
Nyomtató csatlakozásBeépítettMegvásárolható
IEC-625 csatlakozásBeépítettNincs
EMG-666 buszBeépítettNincs
Floppy 8″ beépített5,25" (korszerűbb) külön megvásárolható (gyakorlatilag beépített)
PC buszNincs Van

Amikor 1989-90-ben a szakdolgozatomat írtam, – amely egy számítógéppel vezérelt kapcsoló tervezése volt – felmerült, hogy a vezérlő számítógép EMG-777 legyen de ezt végül gyorsan elvetettük, mivel:

  • A PC jobban hozzáférhető
  • Több szabványos csatlakozó felülettel (PC BUS, RS-232, párhuzamos port) rendelkezik
  • Külföldön is ismerik

2013-ban már nem sikerült működő példányt találni, hogy az emlékeket felfrissítve pontosabb adatokkal szolgáljak.

Kapcsolódó cikkek