Amilyen egyszerű a kérdés a válasz annál összetettebb. Minden iskolás azonnal rávágná, hogy a Neumann elv szerint.
A kép forrása: Wikipédia
A válasz azonnal hibás, hiszen Neumann János több elvet is előírt:
- Elektronikus működés (A korábbi elektronikus/mechanikus felépítéssel szemben)
- A kettes számrendszer használata (elektronikusan könnyen megvalósítható)
- Belső memória használata
- Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja, azonos formában, tehát csak egy kiragadott memóriatartalmat vizsgálva nem dönthető el, hogy az adott információ adat vagy utasítás
- Soros utasítás végrehajtás (ez természetesen a feltételes és feltétel nélküli ugró utasításokat megengedi)
- Univerzális felhasználhatóság (A különböző feladatok elvégzését a programok és nem a hardver elemek cseréje biztosítja)
- A számítógépet a következő logikai részekre bontja: központi vezérlőegység, aritmetikai egység, memória, bemeneti és kimeneti egységek
Az iskolai válasz így már kicsit korrektebb, azonban még mindig nem teljes, ugyanis nem ejt egy szót sem a Harvard-architektúráról
A kép forrása: Wikipédia
Harvard architektúra
A Harvard-architektúra a Harvard egyetem Mark-1 számítógépéhez kidolgozott rendszer, amely a mai napig megtartotta a helyét egyes rendszerekben, sőt gyakran a Neumann és Harvard architektúrát vegyesen használják.
A Harvard architektúra jellegzetessége az egymástól elválasztott adat és utasítás memória (eredetileg lyukszalag).
Ennek a rendszernek több előnye van a Neumann gépekhez képest:
Külön hozzáférés az adat és utasítás memóriához csökkenti a processzorhoz képest lassú memória okozta szűk keresztmetszetet
Az adat és utasítás memória szétválasztása lehetővé teszi, hogy a két memóriarész bitszáma eltérő legyen.
Az adat és utasításmemória szétválasztása csökkenti a vírusfertőzés veszélyét, hiszen a vírusok nagy részének működése azon alapul, hogy adatként kerül a számítógépre majd programként elindítják.
Nyilvánvaló hátránya, hogy a szétválasztott adat- és utasítás- memória külön korlátot jelent az adatok és külön korlátot az adatok méretének. A Neuman elvek szerint felépített számítógépek esetén a programok és adatok együttes mennyiségére jelent korlátot a közös memória mérete.
A Harvard-architektúrát gyakran egylapkás rendszerekben, mikróvezérlőkben, illetve a Neumann elvű rendszerekkel kombinálva használják.
Turing gép
A Turing gép egy matematikai modell a mai számítógépek leegyszerűsített modellje. Alan Turing dolgozta ki és publikálta 1936-ban. A turing gép elvileg megvalósítható nagyon egyszerű számítógép. A gyakorlatban azonban azonban PC-n megvalósított emulációként létezik.
Eredetileg egy lyukszalag vezérelt egyszerű számítógép, amely minden olyan feladat végrehajtására alkalmas, amelyet algoritmussal meg lehet oldani.