Amilyen egyszerű a kérdés, a válasz annál összetettebb. Minden iskolás azonnal rávágná, hogy a Neumann elv szerint.
Neumann architectura

A kép forrása: Wikipédia
A válasz azonnal hibás, hiszen Neumann János több elvet is elĹ‘Ărt:
- Elektronikus működĂ©s (a korábbi elektronikus/mechanikus felĂ©pĂtĂ©ssel szemben)
- A kettes számrendszer használata (elektronikusan könnyen megvalĂłsĂthatĂł)
- Belső memória használata
- Tárolt program elve. A számĂtásokhoz szĂĽksĂ©ges adatokat Ă©s programutasĂtásokat a gĂ©p azonos mĂłdon, egyaránt a belsĹ‘ memĂłriában (operatĂv tár) tárolja, azonos formában, tehát csak egy kiragadott memĂłriatartalmat vizsgálva nem dönthetĹ‘ el, hogy az adott informáciĂł adat vagy utasĂtás.
- Soros utasĂtás vĂ©grehajtás (ez termĂ©szetesen a feltĂ©teles Ă©s feltĂ©tel nĂ©lkĂĽli ugrĂł utasĂtásokat megengedi)
- Univerzális felhasználhatĂłság (a kĂĽlönbözĹ‘ feladatok elvĂ©gzĂ©sĂ©t a programok Ă©s nem a hardverelemek cserĂ©je biztosĂtja)
- A számĂtĂłgĂ©pet a következĹ‘ logikai rĂ©szekre bontja: központi vezĂ©rlĹ‘egysĂ©g, aritmetikai egysĂ©g, memĂłria, bemeneti Ă©s kimeneti egysĂ©gek
Néha Eckert architectura néven is előfordul.
Az iskolai válasz Ăgy már kicsit korrektebb, azonban mĂ©g mindig nem teljes, ugyanis nem ejt egy szĂłt sem a Harvard-architektĂşrárĂłl
Harvard architektĂşra

A kép forrása: Wikipédia
A Harvard-architektĂşra a Harvard Egyetem Mark-1 számĂtĂłgĂ©pĂ©hez kidolgozott rendszer, amely a mai napig megtartotta a helyĂ©t egyes rendszerekben, sĹ‘t gyakran a Neumann Ă©s Harvard architektĂşrát vegyesen használják.
A Harvard architektĂşra jellegzetessĂ©ge az egymástĂłl elválasztott adat Ă©s utasĂtás memĂłria (eredetileg lyukszalag).
Ennek a rendszernek több előnye van a Neumann gépekhez képest:
KĂĽlön hozzáfĂ©rĂ©s az adat- Ă©s utasĂtásmemĂłriához csökkenti a processzorhoz kĂ©pest lassĂş memĂłria okozta szűk keresztmetszetet.
Az adat- Ă©s utasĂtásmemĂłria szĂ©tválasztása lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy a kĂ©t memĂłriarĂ©sz bitszáma eltĂ©rĹ‘ legyen.
Az adat- Ă©s utasĂtásmemĂłria szĂ©tválasztása csökkenti a vĂrusfertĹ‘zĂ©s veszĂ©lyĂ©t, hiszen a vĂrusok nagy rĂ©szĂ©nek működĂ©se azon alapul, hogy adatkĂ©nt kerĂĽl a számĂtĂłgĂ©pre, majd programkĂ©nt elindĂtják.
NyilvánvalĂł hátránya, hogy a szĂ©tválasztott adat- Ă©s utasĂtásmemĂłria kĂĽlön korlátot jelent az adatok, Ă©s kĂĽlön korlátot az adatok mĂ©retĂ©nek. A Neumann elvek szerint felĂ©pĂtett számĂtĂłgĂ©pek esetĂ©n a programok Ă©s adatok egyĂĽttes mennyisĂ©gĂ©re jelent korlátot a közös memĂłria mĂ©rete.
A Harvard-architektúrát gyakran egylapkás rendszerekben, mikróvezérlőkben, illetve a Neumann elvű rendszerekkel kombinálva használják.
Turing gép
A Turing gĂ©p egy matematikai modell, a mai számĂtĂłgĂ©pek leegyszerűsĂtett modellje. Alan Turing dolgozta ki Ă©s publikálta 1936-ban. A Turing gĂ©p elvileg megvalĂłsĂthatĂł nagyon egyszerű számĂtĂłgĂ©p. A gyakorlatban azonban PC-n megvalĂłsĂtott emuláciĂłkĂ©nt lĂ©tezik.
Eredetileg egy lyukszalag vezĂ©relt egyszerű számĂtĂłgĂ©p, amely minden olyan feladat vĂ©grehajtására alkalmas, amelyet algoritmussal meg lehet oldani.
Egyéb (de fontos)
Vannak cĂ©l számĂtĂłgĂ©pek illetve cĂ©l processzorok.
A video processzorokban (GPU) egy vezĂ©rlĹ‘egysĂ©g több ALU-t (Aritmerikai Logikai EgysĂ©g) vezĂ©rel. Ezek ugyan azt a feladatot tudják egyszerre elvĂ©gezni. Mivel a grafikai megjelenĂtĂ©s jĂłl párhuzamosĂthatĂł ez a megfelelĹ‘ eljárás.
Az analĂłg számĂtĂłgĂ©pek (klasszikus pĂ©lda a logarlĂ©c) nĂ©ha olyan feladatokra adnak frappáns válasz, amelyekre a digitális eszközök nem, vagy csak nehezen kĂ©pesek. A jelentĹ‘sĂ©gĂĽk egyre csökken.
A jövĹ‘ nagy ĂgĂ©rete a quatum számĂtĂłgĂ©p.
Ha egy feladat elĂ©g fontos, vagy elĂ©g sokat lehet belĹ‘le gyártani, akkor gazdaságos rá cĂ©lkĂ©szĂĽlĂ©ket csinálni speciális architektĂşrával, amely ewsetleg egyik eddig ismert felĂ©pĂtĂ©sre sem hasonlĂt, de jĂłl kiszolgálja az adott feladatot.
KapcsolĂłdĂł szĂłcikkek
Â