Egy húszforintos

A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint 1 a virtuális fizetőeszközök kockázatosak. Vegyük sorra:

 A fizetésre használható virtuális eszköz elveszhet, ellophatják.

Bitcoin
Bitcoin érme

Épp úgy, mint a készpénzt, vagy a bankkártyát. Azonban felmerül a kérdés, hogy mit könnyebb feltörni egy DES   2 kódolással védett 4 jegyű pin kódot, vagy egy ismeretlen hosszúságú jelszót. Abban azért egyetérthetünk, hogy a klasszikus 123456 jelszón kívül a 4 jegyű pin kódnál szinte mind nagyobb védelmet ad. Ami valós veszély, ha az ember elfelejti a BitCoin pénztárcájához tartozó jelszót, akkor éppen a magas biztonság miatt nem tud hozzáférni, mivel nincs egy bank, vagy iroda, ahol magát igazolva a pénzéhez juthatna, már csak azért sem, mert a rendszer a számlák tulajdonosait nem tartja nyilván.

A hatósági felügyelet hiánya

Egy húszforintos
Az első (papír) húszforintos emblematikus ábrája

A virtuális fizetőeszközök esetében a szabályok betartását nem a hatósági felügyelet, hanem a mai matematikai ismereteink hiányosságai adják (könnyebb szorozni, mint osztani, könnyebb hatványozni, mint gyököt vonni…). Ez egyszerre előny és hátrány. Egy hatósági szabályozás lehet rugalmas, azonban a matematikai eszközökkel felállított szabályok merevek, ami a hibázásnak is kisebb teret enged.

Felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok hiánya

Az, hogy a fizetési rendszert egy egyenrangú hálózat tartja nyilván azt is jelenti, hogy a rendszer elindítása után már a rendszerben nincsenek döntéshozók, amíg biztosított a rendszer működése, addig a szabályok „bele vannak drótozva”, amíg a rendszer működik ezek a szabályok érvényesek. Ha a szabályokon változtatni kell, azt az üzemeltetést végző önkéntesek több, mint felének el kell fogadni (az új szabályokat megvalósító szoftvereket telepíteni). Egyszemélyi felelős nincsen, de a többséggel szemben senki sem tehet semmit.

A fizetésre használható virtuális eszköz értéke gyorsan változhat

Pengő egy valós fizetési eszköz
Utcakép 1946 (A kép forrása Wikipédia)

Így van, és változik is. Gyorsan és hektikusan. A pengő mögött (csak hogy magyar példát hozzak) volt jegybank, voltak felelősök 1946 júliusában az áremelkedés mértéke mégis 1016 % volt, ami a pengő megszüntetéséhez és a forint bevezetéséhez vezetett. Ez kiugró mértékű pénzromlás volt, azonban közel sem egyedül álló eset, hogy az árfolyam stabilitását biztosító szervezetek nem állnak a helyzetük magaslatán.

A fentiek alapján a technikai véleményünk az, hogy a kockázatok mások, mint a hagyományos pénzrendszer esetén, azt azonban csak a jövő tudja megmutatni, hogy ezek a kockázatok kisebbek, vagy nagyobbak-e.

A másik oldal

A közlemény kiadása óta a kriptovalutákat (elsősorban a BitCoint) egyre több helyen fogadják el fizetőeszközként. A BTC/USD árfolyam továbbra is igen volatilis (nagyon gyorsan változik), azonban a meredeken emelkedő trend kimutatásához nincsen szükség komoly elemzői képességekre.

Az IMF jelentése szerint a BitCoin (vagy valamelyik utódja) komoly ellenfele lehet a kisebb presztízsű nemzeti valutáknak. Ehhez nem kellet különösebben nagy látnoki képesség, mert a csőd szélén álló Venezuelában az értéktelen bolivár helyett egyre gyakrabban használnak BitCoint (USD mellett), illetve Észak Korea is egyre aktívabb a BitCoin bányászatban.

Kapcsolat a bűnözéssel

A BitCoint használják a bűnözők is, azonban a hagyományos pénzek szerepe sem csökkent. Egy másik cikkünkben olyan csaló webáruházat mutatunk be, ahol a fizetés folyószámlára  történik, és a nemzeti valuták széles választékát ajánlja fel a fizetéshez.

Kapcsolódó cikkek

Notes:

  1.  A Magyar Nemzeti Bank közleménye
  2.  A 90-es évek közepe óta elavultnak tekinthető titkosítási eljárás