Piros telefon

E-mail

emailAz e-mail az Internet egyik legrégebbi (bár bőven nem a legrégebbi) szolgáltatása. Segítségével gyors információcsere valósítható meg. Elterjedése a telexet teljesen, a táviratot szinte teljesen kiszorította. A faxok jelentősége is erőteljesen csökkent.

Az e-mail használatról szóló cikkünk

A közösségi oldalak

A közösségi oldalak cím már önmagában sem helytálló, hiszen a nemzeti, vagy regionális közösségi oldalak egymás után szűnnek meg az iwiw-hez hasonlóan.

A mobil eszközökre telepíthető kliensek segítségével egy pillanat alatt tudjuk megosztani élményeinket a világ másik végén levő ismerőseinkkel. Az e-maillel ellentétben az üzenet “egycsapásra” az összes ismerősünkhöz eljuthat.  A fiatalok gyakran a hűségük és összetartozásuk jeleként/zálogaként megadják egymásnak a belépési adataikat a közösség oldalra (Ennek biztonsági, adatkezelési részlete itt nem térek ki). Sajnos az összes (még létező) közösségi oldal az adatok bizalmasságát alá rendeli a könnyű kezelhetőségnek, emiatt több városi legenda illetve “megalapozott feltételezés” szól amellett, hogy egy-egy betörés/lopás előtt a közösségi oldalakon tájékozódtak…

Webáruházak

A vásárlási illetve kereskedelmi szokásokat alapvetően szabták át a webáruházak.

A valódi üzletekben csak a legfogyósabb termékeket lehet készleten tartani, hiszen korlátozott az alapterület, illetve az árukészletben tartható forgótőke nagysága. Webáruház esetén-igaz hosszabb szállítási határidővel-megoldható, hogy a kereskedő az egzotikus árukat (esetleg mindent) csak megrendelésre szerzi be, így a raktározási költségeket minimumon tudja tartani, úgy, hogy az áruválasztéka messze meghaladja egy bolt választékát.  A kiszállítás történhet közvetlenül a vásárló által megadott címre, vagy egy hozzá közeli helyre, ahol megfelelő időpontban fel tudja venni (például a pick pack pontok)

A „kollektív bölcsesség”

A fórumok, a Wikipédia, és sok egyéb a kollektív bölcsesség elvére épít, amit a Wikipédia példáján keresztül világítok meg. A hagyományos lexikonok, enciklopédiák hitelességét a szerkesztők tekintélye (A Nagy francia enciklopédia esetén Didrot), vagy a kiadó (Az Új Magyar Lexikon esetén az Akadémiai kiadó) biztosította.

A Wikipédia szerkesztését névtelenül is lehet végezni (a legtöbb szerkesztő valós személye nem is ismert), így a szerkesztők nem biztosíthatnak hitelességet. Az üzemeltető Wikimédia alapítvány semmilyen tartalommal összefüggésben álló közvetlen tevékenységet nem végez.

A Wikipédia minőségi elvárásai mg kiemelt cikkek esetén is kimerülnek a formai előírások, illetve a „nevezd meg forrásaidat” irányelv betartásán csak annyival mennek túl, hogy néhány szerkesztőnek tanúsítania kell , hogy a cikk a témát átfogóan tárgyalja, az azonban nem elvárás, hogy a tanúsító szerkesztők a témával kapcsolatban bármilyen szintű ismerettel rendelkezzenek, az eljárás néhány esetben mégis javít  a cikk minőségén.

Ennek ellenére a Wikipédia szócikkek minősége versenyképes a legismertebb lexikonok szócikkeivel, a szócikkek száma pedig a legtöbb nyelven többszörösen meghaladja a legnagyobb papír alapú lexikonok terjedelmét (Angol nyelven több mint 4,5 millió magyarul több mint 250 000 szócikk).

A Wikipédiáról szóló cikkünk

Az Internetes fizetési rendszerek

Bitcoin
Bitcoin érme

Egészen napjainkig a belső értékkel nem rendelkező pénzek kiadása az adott állam bankrendszerének a privilégiuma, és a pénzt legalább egy államban elfogadási kényszer terheli. A kétkulcsos titkosítási technológiákkal azonban létrehoztak Internetes fizetési rendszereket. Talán a legismertebb a BitCoin, (de a LitecoinDogecoin csak találomra néhány hasonló rendszer).

Ezeket a fizetési rendszereket magánszemélyek (önkéntesek) üzemeltetik. Nincsenek kapcsolatban a pillanatnyilag üzemelő bankrendszerrel (ez onnan is látszik, hogy a tranzakciók ingyenesek).

  • Nem terheli elfogadási kényszer
  • Nem áll mögöttük központi bank, aminek a feladata az árfolyam-stabilitás biztosítása lenne
  • Nincs fizikai megjelenése (pénzérme, bankjegy)
  • Nincs központi hiteles hely (bank), a tranzakciók egy egyenrangú hálózatban vannak nyilvántartva (nem lehet mutatni egy helyet, egy országot, hogy hol van a nyilvántartás)
  • A számlák közötti tranzakciók nyilvánosak, a számlatulajdonosok személyazonossága a rendszerben nincs nyilvántartva.

Magyarországon is egyre több vállalkozás fogad el BitCoint fizetőeszközként.

Remélhetőleg a Bitcoin árfolyama a terjedésével stabilizálódni fog.

A BitCoinról szóló cikkünk

Mixed Net

TOR biztonsági rendszer
The TOR

Sajnos magyar nevét nem találtam ennek a hálózattípusnak, amely azt teszi lehetővé, hogy két résztvevő valós személye illetve tartózkodási helyének (IP cím) felfedése nélkül kommunikáljon. A legnagyobb és legismertebb ilyen hálótat a TOR (The Onion Router).

A rendszer célja a szólásszabadság biztosítása, azonban mivel az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága fejlesztette ki, talán nem etikátlan feltételezni, hogy a működésére is van némi rálátása, amit a SilkRoad esete alátámaszt.

Az üzleti és privát életben azonban nem valószínű, hogy az Egyesült Államok érdekeit olyan mértékben sértsük, hogy lépéseket tegyenek.

A TOR-ról szóló cikkünk

Elektronikus árverések

Itt az Internetes árverések egy speciális fajtáját szeretném ismertetni, amikor a különböző kriptográfiai rendszerek biztosítják, hogy a licitálás és annak a kiértékelése egyenrangú hálózaton történnek, a licitálás során csak a legmagasabb aktuális licit értéke, illetve az árverés lezárása után csak a nyertes személye kerül nyilvánosságra. Ezzel megelőzhetőek azok az esetek, amelyek több városi legendában szerepelnek, hogy egy-egy árverésen a nem kívánatos licitálóknak a saját testi épségük védelmében a visszalépést javasolják (mivel a licitálók személye a rendszerből nem kinyerhető).

 

Az utolsó három esetben felmerülő bírálat szokott lenni, hogy meg kell bízni a kriptográfiai rendszerekben. Ez azonban , mint érv azért nem állja meg a helyét, mert a pillanatnyilag elterjedt hasonló rendszereket is ugyan ilyen kriptográfiai rendszerek védik, tehát ha a kriptográfiai rendszerek kompromittálódnak, ezek a rendszerek is elvesztik a hitelességüket. Az itt vázolt megoldásoknál azonban nincs olyan szervezet (bank, árverezőház), amelyikben meg kellene bízni.