cenzuraAz 1990-es évek második felében, amikor az Internet Magyarországon terjedni kezdett (az idősebbek talán még emlékeznek a betárcsázós modemek örömeire), érdekes  beszélgetések alakultak ki arról, hogy milyen hatása lesz ennek a szólásszabadságra .

Azóta az Internet szinte minden irodába és otthonba beköltözött, sőt már utazás közben is elterjedt az internethasználata. Az on-line magazinok szinte teljesen átvették a nyomtatott sajtó helyét (bár az Index.hu sokkal kevésbé alkalmas ablakpucolásra, mint annak idején a Népszabadság volt).

Az Interneten bárki indíthat blogot, vásárolhat tárhelyet és tetszőleges portált üzemeltethet, ahol akármilyen tartalmat szolgáltathat, mindenféle ellenőrzés nélkül.

Az üzleti szférában mozgó (hirdetésekből, reklámcikkekből élő) weboldalaknak az elsődleges feladata a maximális profit érdekében a hirdetők kiszolgálása, ezért egyik ilyen oldalon sem jelenhet meg olyan tartalom, amely bármely aktuális vagy potenciális hirdető érdekeit vagy jó ízlését sérti, illetve a megjelent információk valóságtartalma általában nem szempont, csak az, hogy az olvasókat érdekelje. Gondoljunk itt a rengeteg csodareceptre, amely szerint egy hét alatt 30 lehet fogyni, 2 hét alatt úgy megerősödni, mint Schwarzenegger.

Amennyiben valaki saját maga finanszíroz egy oldalt (ami jelentősen olcsóbb, mintha papír alapú kiadvánnyal tenné ugyanezt), akkor a finanszírozó személy vagy szervezet igényeit kell kiszolgálnia Például: Ha Cyrano de Bergerac finanszírozna egy oldalt, ott nem jelenhetne meg, hogy az orra nagy („Magamat kigúnyolom ha kell…”)

Az adományokból fenntartott közösségi oldalak esetén gyakran megfigyelhető, hogy az elérendő célt alárendelik annak, hogy a tartalom ne legyen jogilag támadható (a legszebb példa a Wikipédia), vagy az, hogy mindent alárendelnek az adakozók igényeinek (cuki-muki kutya-macska oldalak)

Az internetes tartalmak megítélésénél mindig tegyük fel magunknak azt a kérdést: „Ki fizeti a zenekart?” Ha erre nem tudunk egyértelműen válaszolni, akkor nehéz megítélni a tartalom helyességét.

Miért fontos egy oldal hitelességének a megítélése?

Az interneten szinte ingyen (már akár évi 4 000 Ft, de vannak valóban ingyenes lehetőségek is) bárki létrehozhat egy weboldalt, és a neki tetsző tartalmakat publikálhatja rajta.

Egy nemrégiben történt eset jól mutatja annak veszélyét, hogy bárki létrehozhat tetszőleges tartalmakat:

Egy (azóta megszűnt) vicces álhíreket terjesztő oldalon megjelent, hogy Magyarországon ismét bevezetik a sorkatonai szolgálatot.  Hiába volt az oldalon több helyen jelezve, hogy az ott megjelent hírek álhírek, csak a szerkesztők fantáziájában léteznek, a hírt a vezető hírszolgáltatók átvették, a politikusok reagáltak rá, mire valaki elolvasta az eredeti oldalon, hogy az egész csak egy vicc…

Ez egy mókás eset, amely megmutatja, hogy még azok is, akik a hírekből élnek, elkövethetik azt a hibát, hogy a forrásaik  ellenőrzését nem, vagy csak felületesen végzik el (vagy veszik figyelembe), így sok olyan információ tényként kerül tálalásra, amely nem igaz.

Az egyes gyártó vagy forgalmazó cégek által kezelt oldalak is állíthatnak be tényként feltételezéseket vagy nyilvánvaló butaságokat, ilyenek az elektromos áram  vagy üzemanyag fogyasztást csökkentő készülékeket ígérő, esetleg a placebó hatáson alapuló „gyógyszereket” kínáló oldalak. Ha  csak a pénztárcánkat teszik könnyebbé akkor még jól jártunk. Azonban a hamis gyógyszerek az egészségünket is tönkretehetik…

Hasonló cikkek