Az adattárolás az arra kijelölt fájl szerveren történik. A szerver lehet saját, vagy „felhőben” bérelt tárhely. A centralizált adattárolás esetén megoldható a strukturált adatkezelés, aminek a jellemzői: – A dokumentumok gyors visszakereshetősége – Egyszerűen készíthető mentés – Az adatok archiválhatóak – Ha egy munkaállomás meghibásodik, a szerveren tárolt adatokhoz gond nélkül hozzá lehet férni bármely másik munkaállomásról, a munka folytatható   Fájl szerver és mentési rend   A fájlszerver feladata:   A szerver lehet saját telephelyen vagy internet szolgáltatónál üzemeltetett fizikai szerver, illetve felhő szolgáltatónál (Google, Amazon, Microsoft és még sokan mások) bérelt tárhely. A bérelt tárhely nyújthat anyagi előnyöket (a megvásárlása és üzemeltetéseRead More →

Egyik kedves ügyfelünknél elhangzott a félelmetes mondat: Kinőttük a szerverünket. Fel kéne bővíteni. A bővítés nem volt egyszerű. Előkészítés Felmértük a bővítési lehetőségeket: A szerver két processzor fogadására alkalmas és egy van benne A memória mennyisége a duplájára növelhető A szerver már régebben volt új. A gyártó ajánlata a bővítésre egy vadi új szerver árával volt összemérhető, de némi internetes kereséssel sikerült szerezni egy plusz processzort és egy garnitúra újszerű RAM-ot. Az SSD-ket (ha már ki kellett kapcsolni a szervert) gyorsabbakra cseréltük. Az eredmény a várt volt. Néhány 10 000 Forint elköltésével a szerveren futó ügyviteli rendszer ismét elfogadható teljesítményt nyújtott. Ismét Az ügyfelünk azonbanRead More →

A router biztosítja az otthoni/kisirodai hálózatunk számára a kapcsolatot a külvilág felé, valamit egyben biztosítja az első védelmi vonalat is. Ez a két, részben egymásnak ellent mondó feladat a routerekbe beépített korlátozott számítási teljesítménnyel, az eszköz felprogramozását a kompromisszumok művészetévé teszi. Ebben a cikksorozatban egy konkrét (bár anonimizált) példa keretében bemutatjuk a szempontokat és a lehetőségeket. A bemutatáshoz nem a router saját kezelő felületét használjuk, hanem az LEDE nevűt. Erre két okunk is van: Az adatforgalom szabályozásába több beleszólást enged. A ruterre Tomi ezt már korábban telepítette Azért ezt az esetet választottuk bemutatásra, mert a feladat nagyon hasonlít egy kisirodai hálózatnál felmerülő igényekre. A feladatRead More →

Wireles ("Drótnélküli") router

A routerek gyári firmwar-ei az alsó árkategóriás eszközök esetén gyakran hagynak maguk után kívánnivalókat, illetve gyakran hiányoznak belőlük praktikus szolgáltatások. Régebbi készülékek esetén a gyártók általában már nem adnak ki firmware frissítéseket, ami gyakran nem megengedhető mértékű biztonsági kockázatokat jelenthetnek (Ilyen volt például a közelmúltban nagy port kavart BASH hiba). Ezekben az esetekben praktikus a gyári helyett más firmware használata. Figyelem,a gyári firmware lecserélése a garancia azonnali elvesztésével jár! Talán a két legismertebb a DD-WRT és az OpenWRT. Természetesen több hasonló megoldás is létezik. (Tomato firmware, Chillifire, Gargoyle és sok egyéb) A firmware lecserélése mind OpenWRT mind DD-WRT esetén azzal kezdődik, hogy ellenőrizzük, hogy az adott router támogatott-e.Read More →

A webhely szokásos ellenőrzése közben rájöttem, hogy mindenféle furfangos esetre adtunk receptet a Google Authenticator használatához, a Gmail azonban kimaradt. A Gmail esetén (ha nem rendelkezünk külön Google Authenticator eszközzel) a telefonunkra küldött nyugtázó üzenet is hasonló biztonságot ad, mint az authenticator, azonban jelentősen egyszerűbb kezelni. Jelentkezzünk be a Gmail fiókunkba. A jobb felső sarokban az „account photo”-ra kattintunk (kis karikában a fénykép vagy egy betű). A Goole-fiók-ot választjuk   A megjelenő oldalon a Bejelentkezés és biztonság részre kattintunk Az új oldalon kicsit lejjebb görgetünk és a kétlépcsős azonosítást választjuk Ekkor a Google felszólít, hogy ismét jelentkezzünk be. Majd ellenőrzi a telefonunkat egy üzenettel EzRead More →

Wireles ("Drótnélküli") router

Az Independent Security Evaluators nevű amerikai biztonsági cég 13 otthoni és kis irodai routert vizsgált meg biztonsági szempontból és a következő összefoglalást tette: Mind a 13 router feltörhető volt a helyi hálózat felől 11 router feltörhető volt az Internet felől   Ezek elég nyugtalanító megállapítások, hiszen a legtöbb otthoni, illetve kisirodai környezetben egy router biztosítja az Internet megosztását és a hálózat védelmét. Mégis mit tehet ilyenkor a felhasználó, ha a routergyártók nem járnak el kellő alapossággal? Telepítéskor Az alapértelmezett jelszavakat változtassuk meg A szükségtelen szolgáltatásokat kapcsoljuk ki (telnet, ssh, ftp) Ha a gyártó adott ki firmware frissítést telepítsük Vizsgáljuk meg saját fejlesztésű internet megosztó (PéldáulRead More →

A BPi-R1 alaplap

A Gazdának most nincs ideje cikket írni, ezért én ragadtam billentyűzetet. Zorró kutya vagyok. Itt van egy fiatalkori fényképem. Azóta már nem csak a pockokat és nyulakat ismerem, hanem a gyümölcs PC-ket is. Ha a gyümölcs PC-k között akarsz választani, először a szoftver kínálatot nézd át, hogy melyik készülékre van olyan szoftvercsomag, ami az adott feladat frappáns megoldását segíti, illetve rendelkezik-e a szükséges csatlakozásokkal. Például a router feladatokra a BPi R1 a legmegfelelőbb (micsoda meglepetés az R1 R betűje routere utal). Na, szaladjunk neki az összehasonlításnak: Kezdjük a csatlakozókkal: A számítási teljesítményeket már összevetettük. Pillanatnyilag megszámlálhatatlan különböző szoftvercsomag érhetőek el, ezek teljes listázása reménytelen feladat,Read More →

Benchmark

A Raspbery Pi 2012-es megjelenésével a beágyazott rendszerek hirtelen az iparág figyelmének középpontjába kerületek. Most gyakornokként összeültem Zoltánnal, hogy megvizsgáljuk néhány ilyen számítógép teljesítményét. Áttekintés A teszthez négy számítógépet használtunk: egy HP laptopot kontrollként, valamint a címben olvasható Raspberry Pi 2 modell B-t, Banana Pi R1-et, és Banana Pi M1+-t. Az alábbi táblázat a négy gép specifikációit foglalja össze. Módszerek A méréshez két benchmarkot használtunk, a sysbench programcsomag Debian-ben elérhetző verzióját, valamint a Phoronix Test Suite pbzip2 tesztjét. A sysbench egy komplex, rendszerszintű benchmark, ami nem csak a hardver, hanem az operációs rendszer teljesítményét is felméri. A sysbench 6 teszből áll: a “cpu” teszt azRead More →

A BPi-R1 alaplap

A BPI-R1 router mind teljesítményében, mind árában bőven a pár ezer forintér kapható routerek felett áll. Próbáljuk meg kihasználni a plusz teljesítményt. A változatosság kedvéért használjuk a BPi-R1 készüléket a rendeltetetésének megfelelően routernek. Természetesen, ha ennyit költöttünk rá, akkor ne egyszerű alap feladatokat tegyünk rá, hanem egy otthoni/kisirodai mindenest csináljunk belőle. A csomag kicsomagolása után egy alaplapot, tápegységet és lapra szerelt („IKEA-ás”) dobozt találunk az asztalon. A dobozt a összeszereljük (Ezt a CRM szervert leíró cikkünkben már átvettük ). Operációs rendszernek OpenWRT-t választottunk. Ez egy routerek részére beállított részben előre konfigurált linuxnak tekinthető Ez azt jelenti, hogy hasomló eredményeket érhetünk el a különböző linuxox használatával,Read More →

Miért a BPi-R1-re esett a választás, ha nem egy routerre van szükségünk? Miért nem használunk Banana Pi-t vagy Raspberry Pi-t? Azért mert van lehetőség HDD beépítésére, így kompaktabb, megbízhatóbb rendszerhez jutunk, mintha külső HDD-t USB porton keresztül csatlakoztatnánk. Tehát a router lehetőségeket, valamint a WiFit nem használjuk ki, adott körülmények között a megbízhatóság, kompaktság a plusz költségnél fontosabb. Egy körülbelül kisszótár méretű dobozban egy teljes rendszert kapunk. A magyar nyelvi támogatás és az ingyenes használat miatt a VTigetrCRM-et választottuk. Az összeszerelés A routerhez egy lapra szerelt „IKEA” dobozt kapunk. A plexi lapok két oldalán papír védőborítást találunk. Ezt csak a végső összeszerelés után kell eltávolítaniRead More →