Kategória: Bitcoin

E-mail

emailAz e-mail az Internet egyik legrégebbi (bár bőven nem a legrégebbi) szolgáltatása. Segítségével gyors információcsere valósítható meg. Elterjedése a telexet teljesen, a táviratot szinte teljesen kiszorította. A faxok jelentősége is erőteljesen csökkent.

Az e-mail használatról szóló cikkünk

A közösségi oldalak

A közösségi oldalak cím már önmagában sem helytálló, hiszen a nemzeti, vagy regionális közösségi oldalak egymás után szűnnek meg az iwiw-hez hasonlóan.

A mobil eszközökre telepíthető kliensek segítségével egy pillanat alatt tudjuk megosztani élményeinket a világ másik végén levő ismerőseinkkel. Az e-maillel ellentétben az üzenet “egycsapásra” az összes ismerősünkhöz eljuthat.  A fiatalok gyakran a hűségük és összetartozásuk jeleként/zálogaként megadják egymásnak a belépési adataikat a közösség oldalakra. (Ennek biztonsági, adatkezelési részlete itt nem térek ki.) Sajnos az összes (még létező) közösségi oldal az adatok bizalmasságát alárendeli a könnyű kezelhetőségnek, emiatt több városi legenda illetve “megalapozott feltételezés” szól amellett, hogy egy-egy betörés/lopás előtt a közösségi oldalakon tájékozódtak…

Webáruházak

A vásárlási illetve kereskedelmi szokásokat alapvetően szabták át a webáruházak.

A valódi üzletekben csak a legfogyósabb termékeket lehet készleten tartani, hiszen korlátozott az alapterület, illetve az árukészletben tartható forgótőke nagysága. Webáruház esetén – igaz hosszabb szállítási határidővel – megoldható, hogy a kereskedő az egzotikus árukat (esetleg mindent) csak megrendelésre szerzi be, így a raktározási költségeket minimumon tudja tartani úgy, hogy az áruválasztéka messze meghaladja egy bolt választékát.  A kiszállítás történhet közvetlenül a vásárló által megadott címre, vagy egy hozzá közeli helyre, ahol megfelelő időpontban fel tudja venni (például a pick pack pontok).

A „kollektív bölcsesség”

A fórumok, a Wikipédia, és sok egyéb oldal a kollektív bölcsesség elvére épít, amit a Wikipédia példáján keresztül világítok meg. A hagyományos lexikonok, enciklopédiák hitelességét a szerkesztők tekintélye (a Nagy francia enciklopédia esetén Didrot), vagy a kiadó (az Új Magyar Lexikon esetén az Akadémiai Kiadó) biztosította.

A Wikipédia szerkesztését névtelenül is lehet végezni (a legtöbb szerkesztő valós személye nem is ismert), így a szerkesztők nem biztosíthatnak hitelességet. Az üzemeltető Wikimédia alapítvány semmilyen tartalommal összefüggésben álló közvetlen tevékenységet nem végez.

A Wikipédia minőségi elvárásai még kiemelt cikkek esetén is kimerülnek a formai előírásokban, illetve a „nevezd meg forrásaidat” irányelv betartásán csak annyival mennek túl, hogy néhány szerkesztőnek tanúsítania kell , hogy a cikk a témát átfogóan tárgyalja. Az azonban nem elvárás, hogy a tanúsító szerkesztők a témával kapcsolatban bármilyen szintű ismerettel rendelkezzenek, az eljárás néhány esetben mégis javít a cikk minőségén.

Ennek ellenére a Wikipédia szócikkek minősége versenyképes a legismertebb lexikonok szócikkeivel, a szócikkek száma pedig a legtöbb nyelven többszörösen meghaladja a legnagyobb papíralapú lexikonok terjedelmét (angol nyelven több mint 4,5 millió, magyarul több mint 250 000 szócikk).

A Wikipédiáról szóló cikkünk

Az Internetes fizetési rendszerek

Bitcoin
Bitcoin érme

Egészen napjainkig a belső értékkel nem rendelkező pénzek kiadása az adott állam bankrendszerének a privilégiuma, és a pénzt legalább egy államban elfogadási kényszer terheli. A kétkulcsos titkosítási technológiákkal azonban létrehoztak Internetes fizetési rendszereket. Talán a legismertebb a BitCoin, (de a LitecoinDogecoin csak találomra néhány hasonló rendszer).

Ezeket a fizetési rendszereket magánszemélyek (önkéntesek) üzemeltetik. Nincsenek kapcsolatban a pillanatnyilag üzemelő bankrendszerrel (ez onnan is látszik, hogy a tranzakciók ingyenesek).

  • Nem terheli elfogadási kényszer
  • Nem áll mögöttük központi bank, aminek a feladata az árfolyam-stabilitás biztosítása lenne
  • Nincs fizikai megjelenése (pénzérme, bankjegy)
  • Nincs központi hiteles hely (bank), a tranzakciók egy egyenrangú hálózatban vannak nyilvántartva (nem lehet mutatni egy helyet, egy országot, hogy hol van a nyilvántartás)
  • A számlák közötti tranzakciók nyilvánosak, a számlatulajdonosok személyazonossága a rendszerben nincs nyilvántartva

Magyarországon is egyre több vállalkozás fogad el BitCoint fizetőeszközként.

Remélhetőleg a Bitcoin árfolyama a terjedésével stabilizálódni fog.

A BitCoinról szóló cikkünk

Mixed Net

TOR biztonsági rendszer
The TOR

Sajnos magyar nevét nem találtam ennek a hálózattípusnak, amely azt teszi lehetővé, hogy két résztvevő valós személye illetve tartózkodási helyének (IP cím) felfedése nélkül kommunikáljon. A legnagyobb és legismertebb ilyen hálózat a TOR (The Onion Router).

A rendszer célja a szólásszabadság biztosítása, azonban mivel az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága fejlesztette ki, talán nem etikátlan feltételezni, hogy a működésére is van némi rálátása, amit a SilkRoad esete alátámaszt.

Az üzleti és privát életben azonban nem valószínű, hogy az Egyesült Államok érdekeit olyan mértékben sértsük, hogy lépéseket tegyenek.

A TOR-ról szóló cikkünk

Elektronikus árverések

Itt az internetes árverések egy speciális fajtáját szeretném ismertetni, amikor a különböző kriptográfiai rendszerek biztosítják, hogy a licitálás és annak a kiértékelése egyenrangú hálózaton történik, a licitálás során csak a legmagasabb aktuális licit értéke, illetve az árverés lezárása után csak a nyertes személye kerül nyilvánosságra. Ezzel megelőzhetőek azok az esetek, amelyek több városi legendában szerepelnek, hogy egy-egy árverésen a nem kívánatos licitálóknak a saját testi épségük védelmében a visszalépést javasolják (mivel a licitálók személye a rendszerből nem kinyerhető).

Az utolsó három esetben felmerülő bírálat szokott lenni, hogy meg kell bízni a kriptográfiai rendszerekben. Ez azonban mint érv, azért nem állja meg a helyét, mert a pillanatnyilag elterjedt hasonló rendszereket is ugyanilyen kriptográfiai rendszerek védik, tehát ha a kriptográfiai rendszerek kompromittálódnak, ezek a rendszerek is elvesztik a hitelességüket. Az itt vázolt megoldásoknál azonban nincs olyan szervezet (bank, árverezőház), amelyikben meg kellene bízni.

Az oldal használatával elfogadja, hogy az sütiket használ További információ

A sütik használatát érdemes engedélyezni a böngészőben.
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár