Címek használata Egy hosszabb dokumentumot a címek, alcímek rendszerével tudunk logikailag részekre tagolni. Ha ehhez a Word előre definiált címsor stílusait használjuk, akkor a tartalomjegyzék elkészítése (és különösen a karbantartása) is jelentősen egyszerűbbé válik. Az alapértelmezett beállítások szerint ez valahogy így fog kinézni: Egészen biztos, hogy a címsorok formázását nem így képzeltük el. A címsorokat formázhatjuk úgy, hogy az érintett szövegrészeket kijelöljük és egyenként olyan formázást állítunk be, amit elképzeltünk. Ennél azonban van hatékonyabb módszer is.   A stílusok formázása Rákattintunk egy adott szintű címsorra. majd fent a menüszalagon az adott címsor stílusához tartozó négyzete (ez szürke kerettel jelenik meg) kattintunk jobb egérgombbal. A felugróRead More →

  A feladat Excelben gyakran készítünk olyan táblázatokat, amelyekről tudjuk, hogy egy oldal szélességben szeretnénk kinyomtatni. Ezt több helyen is beállíthatjuk 1., megoldás, a nyomtatáskor Ez akkor célszerű, ha a dokumentumot ritkán nyomtatjuk, vagy nyomtatáskor többféle formátumot használunk. fájl/nyomtatás A legalsó csempére kattintva a felugró menüben válasszuk ki a megfelelő elrendezést: Nem méretezhető (eredeti méretben nyomtat) Egy oldalon jelenik meg (A teljes dokumentumot egy oldalra nyomja össze) Minden oszlop egy oldalon jelenik meg (egy oldal széles) Minden sor egy oldalra (egy oldal magas) Egyedi méretezés Ebben a példában az egy oldal széles dokumentum nyomtatását mutatom be, tehát a minden oszlop egy oldalon jelenik meg lehetőségetRead More →

A kész táblázat

Az előző részben áttekintettük a formázás alapjait. Egy táblázatkezelő esetében természetesen nem lenne teljes értékű, ha nem rendelhetnénk a különböző értékekhez eltérő formázásokat. Ez azt jelenti, hogy a táblázatban a formázás (a gyakorlatban a leggyakrabban a betűszín vagy a háttérszín) automatikusan, előre meghatározott szabályok szerint a cellában szereplő érték szerint változik (ez akkor is igaz, ha az értéket valamilyen számítással állítjuk elő). Ezúttal az eltérő formázásra vonatkozó stratégiák miatt a LibreOffice Calc és az Excel esetén a szolgáltatás használata kismértékben eltér. Feltételes formázás LibreOffice Calc-ban A LibreOffice/OpenOffice stíkusikra vonatkozó stratégiájából kiindulva a feltételes formázáshoz használt stílusokat állítjuk be. A Formátum/Stílusok és formázás menüpontban tudjuk beállítani aRead More →

Ha táblázatkezelésről van szó a legtöbbünknek elsőként az Excel jut eszébe, holott messze nem az egyetlen eszköz. A LibreOffice/OpenOffice Calc egy hasonlóan jól használható eszköz. A Quattro Pro az egyik legkorábbi táblázatkezelő, amelyet eredetileg a Borland fejlesztett ki, manapság a WordPerfect suite részeként . A Lotus 1-2-3 az IBM DOS alapú táblázatkezelője volt, amelyet kiadtak Windows. OS/2 és Mac OS platformra is. ma már csak történelmi jelentősége van. A Gnumeric egy szabadon használható táblázatkezelő, elsősorban Linux/Unix rendszerekre, bár létezik Windows verzió is Ez a kis áttekintés is mutatja, hogy a táblázatkezeléshez nem az Excel az egyetlen járható út. Az, hogy mikor használunk táblázatkezelőt illetve táblázatkezelőtRead More →

A körlevél egy nagyszerű eszköz, ha ugyan azt (vagy nagyon hasonló) információt több ügyfelünkhöz szeretnénk eljuttatni. A nevének megfelelően akár papír, akár e-mail alapú adatcserére alkalmas. Ha sok emberhez szeretnénk ugyan azt a tartalmat eljuttatni, akkor használhatjuk a következő (nem túl barátságos) formát: Kedves Címzett Megbeszélésünk alapján szeretettel várjuk a megbeszélt helyen és időben Gipsz Jakab A továbbiakban is maradjunk ennél az egyszerű egymondatos levélnél, amely a feltételezésünk szerint a Cég összes ügyfelének és beszállítójának kimegyA másik lehetőség, hogy az alábbi formában küldjük a levelet: Kedves Kovács Béla Úr Megbeszélésünk alapján szeretettel várjuk a Citedella tetőteraszán Kedden délután 6 órakkor Gipsz Jakab Azt hiszem aRead More →

  A szövegek sokszorosítása nem mindig volt olyan egyszerű, mint manapság. Eleinte minden szöveget annyi példányban írtak le kézzel, amennyire szükség volt. A könyveket másoló szerzetesek írták. Guttenberg idején már mechanikusan csinálták végig a folyamatot, egy-egy oldal kinyomtatása hozzávetőleg fél percig tartott (ez a szedés idejét nem tartalmazta). A puha ólom betűk a nyomtatás során folyamatosan koptak, ezért azonos tartalmú oldalakat is pár száz oldal kinyomtatása után újra kellett szedni. A betűkészletek sem irodai asztalnál, hanem ötvös (vésnök) műhelyében készültek. A betű képét egy acél dúcra (patrica) vésték, ezt beütötték egy puhább fémbe (matrica, a betű negatívja). A vésnök a betű képét megvéste (minden egyesRead More →

A szöveg tagolása

A folyószöveget a jobb olvashatóság kedvéért bekezdésekre tagoljuk. Egy-egy bekezdés egy-egy gondolatmenetet tartalmaznak (2-5 mondat). A bekezdésnek most a formai jellemzőivel foglalkozunk. Az iskolában úgy tanítják, hogy a bekezdés első sorát 2-3 betűvel kezdjük beljebb. Ez természetesen megszokott szép bekezdésképet biztosít Természetesen a bekezdés első sora lehet közelebb is a margóhoz, mint a törzse, ilyenkor (nem a kikezdés az nagyon más) függő bekezdésről beszélünk. Ilyenkor a tagolás hangsúlyosabb A bekezdés első betűje lehet iniciálé jellegű, ami a kézzel írott, gazdagon díszített kódexekre utal vissza. Megfelelő használata exkluzív hangulatot kölcsönöz a dokumentumnak. Ilyenkor a blokk bekezdés használata a célszerű (az első sor ott kezdődik, ahol aRead More →

A betűtípusok beállítása A betűtípusokról már írtunk egy cikket, most azt nézzük meg, hogyan lehet ezeket beállítani. A betűtípusok beállítását a Writerben a Formátum/stílusok és formázás menüpontban tehetjük meg. Az ehhez tartozó dialógusablakot az F11 billentyűvel egyszerűen előhívhatjuk. Itt fel vannak sorolva a már definiált stílusok. Nekünk a gyárilag definiáltak elegendőek, de bárki csinálhat tetszőleges saját stílust is. Az egyszerűen begépelt szöveg stílusa az „alapértelmezett”. A stílus nevére jobb gombbal kattintva a legördülő menüből a módosítás lehetőséget választjuk. Egy beállításokban gazdag párbeszédablak jelenik meg (jobbra). Itt a betűtípusokon kívül az összes a bekezdésekre vonatkozó beállítást is meg tudjuk tenni, most azonban a betűkre vonatkozó beállításokkalRead More →

A gyakran használt írásképek

A dokumentumaink megjelenését alapvetően meghatározza a választott betűtípus. A betűtípusokat természetesen rengeteg szempont szerint csoportosíthatjuk, az ábrán szemléltetünk egy pár szempontot. A talpas betűk vezetik az olvasó szemét, ezért folyószövegek olvasásakor kényelmesebb olvasni, mint az elegáns kinézetű talpatlan betűkkel írott szöveget. Ezért a könyvekben, újságokban ezek az elterjedtebbek. Online publikálásnál meg lehet fontolni a talpatlan betűtípusok használatát. Az állandó vonalvastagságú talpatlan betűket nevezik groteszknek. A fix szélességű szövegek táblázatok készítésénél, illetve különleges jelentéssel használva tehetnek jó szolgálatot, illetve folyó szövegként archaikus (írógépszerű) kinézetet adnak a dokumentumnak. Egy példa a fix szélességű betűk használatára: Egy táblázat arányos betűtípussal: wwwww iiiii iiiii wwwww Ugyan ez fix szélességű betűtípussal:Read More →

Szinte minden számítógépre telepítenek valamilyen Office programcsomagot. Gyakran kérdezik, hogy a Microsoft Office, vagy az OpenOffice/LibreOffice a jobb választás. Ebben cikksorozatukban erre a kérdésre szeretnénk kimerítő választ adni úgy, hogy az alapvető tevékenységeket bemutatjuk a Microsoft Office és a LibreOffice használatával is. A két Office csomag között több különbség is van, a legismertebb azonban az, hogy a Microsoft Office fizetős, míg a LibreOffice ingyenesen használható. Az, hogy a forráskódja is ingyenesen hozzáférhető és használható azt jelenti, hogy több leágazása is van a fejlesztésnek. Magyar szempontból talán az EuroOffice a legjelentősebb. A Microsoft a programcsomag áráért telefonon és e-mailben igénybe vehető támogatást is nyújt, míg aRead More →