Gondolatok az internetes lábnyomról

A GNUnet logója

Utolsó frissités: 2014.október.13

A 2013-as Monostorapátiban tartott Wikitábor alkalmával elhangzott egy előadás a titkosszolgálatok tevékenységéről. Az előadó bemutatta, hogy az NSA (az Egyesült Államok egyik titkosszolgálata) PRISM programja keretében a nagy internetes tartalomszolgáltatók adatbázisait figyelemmel kíséri. Ez komoly kérdéseket vet fel a személyes adatok védelmével, illetve a szabadságjogokkal kapcsolatban, azonban gondolkodjunk el:

Az internetes lábnyom

  • Végzünk olyan tevékenységet, amely az Egyesült államok titkosszolgálatait érdekelheti?
  • Végzünk olyan tevékenységet, amely bármely titkosszolgálatot érdekelhet?

Szerintem nem nagy bátorság azt kijelenteni, hogy többségünk nem végez ilyen tevékenységeket.

Jelenti ez egyértelműen azt, hogy az interneten nem kell az adatainkra vigyázni?

NEM

Az internetet nagyon sokan figyelemmel kísérik, ha olvasod ezt a cikket, akkor Te is! A különböző nemzetközi és nemzeti hatóságok, szervezetek úgyszintén. (Rendőrség, titkosszolgálatok, adó és egyéb hatóságok)

Egy példabeszéd

Egy asszony a háztartási tevékenységei közben mindig fotózott és azonnal kommentekkel együtt töltötte fel a képeket a Facebookra, majd egyeztette a barátnőivel a recepteket, takarítási technológiákat, stb.

Egy reggel arra ébredtek, hogy a lakást az éjszaka folyamán meglátogatták, és a kisméretű értéktárgyakat elvitték. A lakás nem volt feltúrva, csak a szükséges szekrényajtók voltak kinyitva.

A tettesekkel nem sikerült beszélni, de feltételezhető, hogy a Facebookon talált képekből alaposan felkészültek.

A fentiekből is látszik, hogy a hétköznapi ember számára a titkosszolgálatoknál jelentősen nagyobb veszélyt jelent az interneten is a másik ember, illetve cég esetén a partnercégek, esetleg az elégedetlen vagy meggondolatlan munkatársak.

Egy kis kereséssel alapos demonstrációkat lehet találni, hogy a közösségi oldalakra, képgyűjtő helyekre feltöltött képeket, kommenteket általában nem törlik, csak az elérésüket nehezítik meg (esetleg nem is annyira).

Az interneten elérhetővé tett adatokat általában (a jogi részleteket most hagyjuk) bárki lemásolhatja, módosíthatja, saját neve alatt ismét közölheti, röviden bármit tehet vele, tehát semmilyen internetes eszközön keresztül ne közöljünk olyan adatokat, amelyeket egy óriásplakátra nem tennénk ki.

Például lefotóznak téged, amint egy magatehetetlen embernek segítesz hazajutni, kirakják egy megosztó oldalra, hogy milyen jót ölelkeztek. A párodnak hogy magyarázod meg, hogy ez nem az, aminek látszik?

Ha kiraksz egy képet, arról bárki csinálhat másolatot, fotómontázst, bármit. Ha kiderül, hogy nem kellet volna, leszedni már nem tudod. A te példányodat esetleg igen, de a másolatokkal mi van?

Fontos ügyek esetén valamilyen módon ellenőrizzük, valóban azzal beszélünk (e-milezünk, Skype-olunk, Facebookozunk) akivel szeretnénk például egy telefonhívással: Megkaptad a levelem?

Az interneten ne tegyük közzé érzékeny adatokat tartalmazó dokumentumokat, képeket. A lakásbelső is lehet ilyen! Erotikus tartalmú képeket magunkról, meg a kedvesünkről ne az interneten (Facebookon, e-mailben stb), cserélgessünk, ilyesmire inkább a személyes találkozást javaslom.

A fentiek betartásával a kellemetlenségek nagy része megelőzhető. Speciális esetben jöhet jól némi technikai segítség.

  • Privát böngészés
  • Tor
  • Hide My Ass

 

Kovács Bálint barátunk a problémát a profit érdekelt cégekkel kapcsolatban is megvizsgálta.

Kapcsolódó cikkek